admin Be szép a régi kép, a tiszta,Be szép volt a világon élni,Be szép volt az a lázadó,Mégis uras, szent Össze-Vissza. Imádkozni is tudtunk néha,De mindenképp Istené voltunk,Nem-akartan és nem-tudónLegbőszebb óránk se volt léha. Be szépeket elhittünk akkorÉs a Poklot hogy elfeledtükÉs most a Pokol muzsikál:Fülünkben száz és szörnyű akkord. Megszakadt szép imádkozásunk,Pedig valahogyan: van Isten,Nem … Olvass tovább
Imre József kedves bátyámnak,igaz tisztelettel A lélek él,Testvéreim,És hitet nem cserél.A lélek él: betűben, színben, fában,Hullámos hangban és merev márványban,Száz változáson át –Amíg meg nem tagadja önmagát. A lélek él, és munkál csendesen,Kis szigeten, vagy roppant tengeren,De amit alkot: nem szól a világnak;Csak egy kis körnek, csak egy kicsi nyájnak.A lélek él,Testvéreim,És hitet nem cserél. … Olvass tovább
Tükörbe nézz, ott van az ördög: ez az arccsont, ez a szemöldök, az üveges üres tekintet, ami belülről figyel minket, fészket rakott a koponyában, tőle mozog a nyelv a szájban, nélküle a test összetört rög: tükörbe nézz, ott van az ördög. 2. Tükörbe nézel, ott van Isten: pórusaidban, sejtjeidben, csak működik benned nyugodtan, nem bámulja … Olvass tovább
A fény, a félelem, az angyaleloszlott már az égi hanggal,nem zeng a mennyei torok –de szívükben még száll a langy dals csak állanak a pásztorok –:„Megszületett királyotok!” Hej, mire várunk? Útrakelvesiessünk áldott Betlehembe!– s botunk már indul is sután;az egyik még kinyúl a lengebárányfelhős barik utáns meghajlít egyet a nyakán. Mennek a tág, visszhangos éjben,ők … Olvass tovább
Közeleg a szép Karácsony. A család együtt – alig várom! Hópihe hull ágról, ágra, hópaplan száll minden fára. Fenyőfákra gyöngyök ülnek, díszek, csúcsok felkerülnek és gyermekek hada várja: – Mit hoz neki Jézuskája? Autót? Babát? Csokit? Szánkót? Csizmát? Kesztyűt? Nagy kabátot? Anyunak megsúgott titkot? Pici szemük ezért csillog, s mi boldogan nézzük Őket, bennük látván … Olvass tovább
dec. 25. Itt jött rám a Karácsony, Rám, a kesely arcú pogányra, Itt jött rám a Karácsony, Gyermekségem falujában S azt hitte, hogy megtérít, Hogy szépen visszaingat. dec 26. Talán-talán jobb volna Mégiscsak visszaesni, Betegen is a Krisztust, A régi Krisztust keresni. Talán-talán jobb volna, Mint lelkem keserülni: Krisztus előtt, templomban, Úgy, miként régen, leülni. … Olvass tovább
Te azt mondod, hogy lehetetlenÉs leereszted a kezed,Csüggedt-fásultan belenyugszol:Ha nem lehet, hát nem lehet!Te azt mondod, hogy lehetetlenS befagy az ajkad, a szíved,Már alig mersz, s kihal belőledMinden nagy, hősi lendület.S miattad dúlhat itt a gazság,Fertőzhet a bűn, a kapzsiság,Hagyod, hadd rohanjon vesztébeDühödt őrültként a világ.Hát mit tehetnék? Nincs hatalmam;Se szó, se vér, se könny, … Olvass tovább
Hätt’ einer auch fast mehr Verstand als wie die drei Weisen aus Morgenland und ließe sich dünken, er wäre wohl nie dem Sternlein nachgereist, wie sie; dennoch, wenn nun das Weihnachtsfest seine Lichtlein wonniglich scheinen lässt, fällt auch auf sein verständig Gesicht, er mag es merken oder nicht, ein freundlicher Strahl des Wundersternes von dazumal.
Noch einmal ein Weihnachtsfest, Immer kleiner wird der Rest, Aber nehm’ ich so die Summe, Alles Grade, alles Krumme, Alles Falsche, alles Rechte, Alles Gute, alles Schlechte – Rechnet sich aus all dem Braus Doch ein richtig Leben raus. Und dies können ist das Beste Wohl bei diesem Weihnachtsfeste.
Es treibt der Wind im WinterwaldeDie Flockenherde wie ein Hirt.Und manche Tanne ahnt wie baldeSie fromm und lichterheilig wird;Und lauscht hinaus. Den weißen Wegen streckt sie die Zweige hin – bereitUnd wehrt dem Wind und wächst entgegenDer einen Nacht der Herrlichkeit.