admin Szeretnék átölelni ma egy embert,Ki olyan árva s vágyak özvegye,Mint jómagam, s kit a tavasz szíven vert,S kondor haján kopog az ősz jege,Kinek ha volt is pirosbetűs napja,Tintát hozzá véréből szűrt a Sors,Vén bánatok fia és újak apja,Csöndes tűnődés lankadt léptű papja,Örülni lassú, és csüggedni gyors;Kit nemessé emelt a föld porábólSok ritka szenvedés, de nem … Olvass tovább
S egyszer, mint a tiszta hold a vizen,Mélyeimnek mormoló vizébőlFölmerült az Élő Isten arca. Hírnököt nem járatott előre,Fullajtár sem harsonázta jöttét:Nem mehettem hódolón elébe. Még csak nem is kopogott az ajtón,Még sem rezzent léptein a padló,Meg sem lobbant mécsem lángja tőle. Halkan, halkan, mint beteg fiúnakÁgya mellé simul édesanyja,Úgy az Isten: csak hogy egyszer itt … Olvass tovább
Én minden nap újra kezdek,Mert minden nap csatát vesztekA Sátán ellen, Istenem.De minden nap meg is bánom,Sőt, minden nap megutálom,Mi foltot ejt a lelkemen.Míg minden nap újra kezdek,Ha minden nap bűnöm bánom,Sóhajtások és keservekKözött fakad imádságom:Míg tart bennem e küzdelem,Ne mondj le rólam, Istenem!
Ítélni könnyű… Megértenipróbáld a lélek tenger titkát.Ne prédikálj, te vélt erényes,ne emlegess te jellemsziklát,ki azt sem tudod, mit jelent:bűnbánattal a mélybe’ lentmelletvervén meakulpázni,magad őszintén megalázni,bízván erősen, hogy sohatöbbé nem visz a mostohaélet kényszere bűnesetbe… Mit tudod te, hogy mi az Élet,ki gyáva voltál merni egyszer…Nem rója Isten érdemül fel,hogy nagy titokban, csendben éledbűnt sóvárgó életed … Olvass tovább
Őszinteség… Óh hogyha a szívoly tiszta lenne, mint hegyi víz,könnyű, mint a vers, ami rímre megy,és egyszerü, mint az egyszeregy!… Fa vagyok, a lábam sárban áll,ezer álmom vétkes kört csináls lelkemben úgy eltéved a fény,mint egy labirintus ösvenyén. Tán zöld bozót, gazos labirint,talán csupa kőfal kacskaring;mélyén, hova Röntgen-láng sem ér,mily szörnyeteg lakik és henyél? A … Olvass tovább
Halálra vál a szombatéj legottanMég violás párákba rezg a város.Gyékény a parton, görnyed ott sarutlanPéter, Jakab, az idősebb, meg János,Odább a bárka tört padján, leverveAlél az asszony, elnyomá keserve. A hab susog, miképha titka volna.Remegő bánat néma, mint a hab.Messze sötétlik a Golgotha ormaAh, szinte féli, kerüli a nap.Megholt az Úr, ki igaz volt szavában,Nincsen … Olvass tovább
A tegnapot most váltja föl a holnap.Sötéten silbakolnak még a fák.Az út köves, házszegte pusztaság.Utolsó fénye húny a csillagoknak. A karavánja jár e pusztaságnak.Némán söpörnek. Ködbe vész a por.Halk hamvazás dereng az ég alól.A nap, a nap! súgják a sanda árnyak. És gyors ütemben ébredez a forma,A szín, a hang – dóm és gyár büszke … Olvass tovább
Üdvözlegyetek, szomorú társak,Szomorú társak, halvány ajkuak,Bús bajtársak, horpadt szívűek,Üdvözlegyetek, szótalanok,Üljünk ki este a szürke víz mellé,Nézzük este a hideg folyamot,Hallgassuk a csapkodó, mély árt,Üljünk ki a kőgarádicsokra.Benn a bárkában, a sötét bárkábanÖleli a halász kacagó párját,Pirosló ablakú, aranyos függönyűCsendes, szentképes, pici szobában…Üljünk ki a kőgarádicsokra,Horpadt szivüek, szótalanok,S gondoljunk a gondolatunkra,A csendesre, a szomorúra,S mosolyogjunk a … Olvass tovább
Hát eljöttem a kamattal,Uram-Isten,Agyonnyargalt akarattalSiettem, hogy el ne késsek. Itt az Élet, itt a pénzed. Sokat kellett ráfizetni,Uram-Isten,Magamnak nem maradt semmi:Ráment mind a kamatokra. Gyilkos volt a világ sodra. Inaimnak frisseségét,Uram-Isten,Barna hajam sűrüségét,Erőmet a vérben, agyban: Neked adtam, odahagytam. Drága pénz volt, mindegy most már,Uram-Isten,De hogyha már megkinoztál,Hagyd még nálam drága pénzed. Drága kölcsön, drága … Olvass tovább
A földön semmi nem örök…A fákon árnyak nőnek este,A félhomály is nyöszörög. Eloszlik a Gond barna teste,(A zsíros földbe rothadunk)S ki egykor óhajunkat leste – Ó, puszta szív, borus agyunk! –Már könnyező szem, búcsut intett.Mi mindent, mindent elhagyunk És minden, minden elhagy minket,A szó, kisértés, dölyf s a vérÉs visszasírjuk könnyeinket, Mely már az Óceánba … Olvass tovább