Halálra vál a szombatéj legottanMég violás párákba rezg a város.Gyékény a parton, görnyed ott sarutlanPéter, Jakab, az idősebb, meg János,Odább a bárka tört padján, leverveAlél az asszony, elnyomá keserve. A hab susog, miképha titka volna.Remegő bánat néma, mint a hab.Messze sötétlik a Golgotha ormaAh, szinte féli, kerüli a nap.Megholt az Úr, ki igaz volt szavában,Nincsen … Olvass tovább
Már akkor Judeában élt az Úr, És közelgett az idő, hogy beteljék. Már elhagyá a kedves tartományt, Galilea hű népét, gyermeteg Lakóit az üde, északi völgynek, Bájos tavát, kökörcsines mezőit, S a szürke ódon kővárosba tért. Járt a papok tornácai előtt, Pogányok faragott kapuinál, S a templom fogadalmi kincsein Merengett hosszan. Ám, ha szót emelt, … Olvass tovább
Egy reggel – nesz nélkül, bájosan, szelíden Nászöltözetben álltak mind a fák. Szép májusasszony! Önt kereste szívem És Önhez vágyott ez a sok virág. Virágtalan az oltár is, – beh árva! Palástja hószín, – pillantása jég, Anyakirályném! Szolgáló leánya, – Udvarlására mégis eljövék! Kegyét veszítve bujdostam azóta, – Emlékszik? Köd szitált, permetezett, Zúzos november-estén, lopva, … Olvass tovább