Ady Endre – Virágos karácsonyi ének

Óhajtozom el a Magasságba, Nagy a csúfság idelenn, De van Karácsony, Karácsony, Istenem, én Istenem S ember-vágy küldte Krisztusunkat. Két gerlicét vagy galamb-fiókát, Két szívet adnék oda, Hogyha megint vissza-jönne A Léleknek mosolya S szeretettel járnánk jászolhoz. Krisztus kivánata, Megtartóé, Lázong át a szívemen, Mert Karácsony lesz, Karácsony, Istenem, én Istenem, Valaha be szebbeket tudtál. … Olvass tovább

Ady Endre – Ének karácsony ünnepén

Ma a bilincses millióknak Éhnyavalyás, kínos élete gyászol S újra megátkoz téged, Csalárd legenda, betlehemi jászol, Hazug fölkentség, ál szeretet. Ma sem hiszünk a pásztoroknak, Sem a prémbundás, víg örvendezőknek, Sem a vezér-csillagnak, Csupán mi saját, szomorú erőnknek, Mely megfeszíttetett igazán. Ma a sírokat bontogatjuk S minden léptünknél átok-sírok nyílnak, Melyekbe, hajh, becsalta Hazug fénnyel … Olvass tovább

Karácsonyi gondolatok

Íme, ismét vége van az évnek, alig kezdtünk bele és már itt is a karácsony. Sokszor úgy érzem, hogy a vonat melyre évekkel ezelőtt felszálltam, csak egyre száguld, sehogy nem akar megállni, még egy röpke pihenőre sem. Most kezdek ráébredni igazából, hogy mennyire telik az idő, a gyerekek kirepülni készülődnek, hamarosan teljesen üressé válik a … Olvass tovább

Áprily Lajos – Imádkozom: legyek vidám

Én Istenem, legyek vidám, hogy házamat vidítni tudjam. Mosolyogjak, ha bántanak és senkire se haragudjam. Arcom ne lássa senkisem bánkódni gondon és hiányon. Legyen szelíd vasárnapom, ha mosolyog a kisleányom. Én Istenem, legyek vidám, ma minden gondot tűzre vessek. Nyújtsam ki kincstelen kezem s szegényen is nagyon szeressek. Tudom, sokat bűvölt a gyász, a hollós … Olvass tovább

Gyarmathy Irén – Jöjj el, Karácsony!

Hordozlak magamban egész évben, sokszor rád gondoltam nyári éjben, eszembe jutottál reggel, délben, álmomban, ébren, nyárban és télben. Néztelek kitágult gyermekszemmel, hallgattam mit üzensz, figyelemmel, siettem hozzád, mint kicsi diák, ahányszor jöttél, szebb lett a világ. Vártalak később, hogy felnőtt lettem, s az ajándékot már magam vettem kicsinek, nagynak, ifjúnak, vénnek: szívemből tisztán szárnyalt az … Olvass tovább

Fejes Ádám – Ádventi örvendezés

Utaidat vágyva kerestem, S utaid megtaláltak engem. Csodáidat látni akartam, S ámulok rajtuk szakadatlan. Titkaidat bogoztam egyre, S most, mint gyermek az egyszeregyre, úgy nézek rájuk, dicsekedvén, ujjong szívem kegyelmed kedvén; mert szereteted egyszerûség, irgalmasságod csupa hüség, s egy értelme van a keresztnek: hogy megkerestek és szeretnek! Hát hirdetem, hogy útja száz van minden szívhez … Olvass tovább