Ott függ a néma bárány: A vére földre hull, Míg dúl körül az ármány, S a tömeg zúg vadul. Szent arcát ütleg éri, és hull reá a vád, S ő szelíd hangon kéri Az ég bocsánatát. Úgy fáj a szívem, nézve E koronás királyt, Mert rút tövis az éke, S testét kín járja át. Én … Olvass tovább
Azt mondják, máma van Virágvasárnap.Nézzük meg, az emberek mit csinálnak?S mivel ilyenkor ez a rendje,menjünk mindjárt a cinterembe.Amíg ez tart, úgy sincs igazi ünnep,amíg ez tart, nincsen vakáció.Vigasztaljon a cinterem bennünket,ahol sírdombon áll a dáridó.Ó, micsoda víg tarkaság!Mint egy rét, melyen százféle virág.Ki látott ily nyüzsgést a temetőben?Több az élő, mint a holt a földben!
Valahol most egy tulipán-szájú,kicsi szamárka ordibál,hátára odaképzelem magams vagyok Jézus király.Förgeteg-fehér szilvafák köztmáris a borhegyre megyünk,hozsannázó bokrok fölöttapostol-felhő jön velünk – –Jártak itt ólom-zord hadak,lánctalpukat a sár fedi,sisakjukon, mint sastojáson,tapos a kis csacsi –Gyerünk, csöpp állat, fönn a pincékhomályában bort nyakalunks kőből-kihasított fejűrokonokkal dúdolgatunk: Szent István, térdepelj közénk,magyarok térítő királya,nagyobb király térített minket,idők vasából koronája. … Olvass tovább
A húsvéti verseket a legtöbben óhatatlanul, automatikusan összemossák a locsoló versekkel. De mégis honnan ered ez a szokás, és mit jelképez? Több értelmezés is létezik a locsolás eredetét illetően. Mindegyik más szemszögből, más elvek alapján vizsgálja ezt, a manapság is népszerű szokást. Tény, hogy külön műfajjá nőtte ki magát a locsoláshoz elmondott, többnyire kedves, néha … Olvass tovább