Istenes versek

Reményik Sándor – Ahogy lehet

Fogcsikorgató türelemmel, Összeszorított szájjal –Krisztus-követő bús próbálkozással,Majd daccal, lobbanóval,Fojtott igével és visszanyelt szóval,Tenyérrel, mely sima örökké,Csak a zsebben szorul ököllé –Keserű, tehetetlen nevetésselBékülve meg akármi rendeléssel –Nem csodálkozva már – és csodálkozva mégis,Hogy rajtunk ez is, az is megesett:Hordozzuk, testvéreim, ezt a hordhatatlan,Kínszenvedést virágzó életet.Ahogy lehet…Megalkuvás zsoltárát énekelve,Végtelen rabmenetben csak megyünk,Nincs semmi fegyverünk,Fegyvertelen a lelkünk … Olvass tovább

Remenyik Sándor – Istenarc

Egy istenarc van eltemetve bennem, Tán lét-előtti létem emlék-képe! Fölibe ezer réteg tornyosul, De érzem ezer rétegen alul, Csak nem tudom, mikép került a mélybe. Egy istenarc van eltemetve bennem, Néha magamban látom, néha másban, Néha állok, mint fosztott ág, szegényen Ha rossz órámban eltűnik egészen Alter-egóm az örök vándorlásban. Egy istenarc van eltemetve bennem, … Olvass tovább

Balassi Bálint – Borivóknak való (részlet)

Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje, Mindent egészséggel látogató ege, Hosszú úton járókot könnyebbítő szele! Te nyitod rózsákot meg illatozásra, Néma fülemile torkát kiáltásra, Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba. Néked virágoznak bokrok, szép violák, Folyó vizek, kutak csak néked tisztulnak, Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak. Mert fáradság után füremedt tagokat Szép harmatos … Olvass tovább

Sík Sándor – Fehér nap

Üdvözölt Légy kedves ünnepTiszta szívek ünnepe!Ragyogjon be fehér fényedSzívünk – lelkünk mélyébe. Napsugárban angyalszárnyakLenge libbenése kél,És a szárnyuk és az arcukÉs az Úrnak fénye rajtukHófehér. Napsugáros köntösébenMég a föld is úgy örül!Tiszta napfény tündökléseJátszik az oltár körül.És megáll az áldozókonAz oltár lépcsőinélÉgi fénnyel tűz reájukHófehér. Boldogító örömévelEl fog édes érzelem,Égő sóhaj halk fohászaLebben át a … Olvass tovább

Babits Mihály – Reggeli templom

Hadd építek most egy templomot. Napkeletre nyúl a nagyhajó, s ha az első napfény ráragyog, jó. Kívül fehér, mint a tisztaság; belül tarka, mint a képzelet, pedig rajta semmi cifraság – gyermeklelkű épület! A tornya. Tornya egy, de büszke, szép torony s mint a kukorékoló kokas, tolja csőrét égbe hajnalon, s hinti a sok hangot … Olvass tovább

Reményik Sándor – A gondolat szabad

Bilincs a kézen, az ajkon lakat, De felhők felett, de vizek alatt Örvénylik, szikráz, zúg a gondolat! Legyen tanyám kietlen szirtorom Vagy börtönöm pokolmély vártorony, Én amit akarok, azt gondolom! Ó, mi gyönyör, Ó mily Isteni kép: Repülni! Dús képzeletem, ne félj, Nem gátol ebben zsarnoki szeszély. Repülj képzelmem, csillagokig szállj, Az Isteneknek lángitalt kínálj! … Olvass tovább

Dsida Jenő – Gyöngék imája

Jó Uram, aki egyként letekinteszbogárra, hegyre, völgyre,virágra, fűre, szétmálló göröngyre, –Te tudod jól, hogy nem vagyok gonoszcsak nagyon-nagyon gyönge. Mert pókháló és köd a szív,selyemszőttes az álom,pehelykönnyű és szinte-szinte semmis én erőtlen kezemmég azt sem tudja Hozzádig emelni. De azért vágyaim ne dobáld a sárba,ami az Óceánnaklegdrágább, legkönnyesebb gyöngye!Hiszen tudod, hogy nem vagyok gonosz,csak gyönge, … Olvass tovább

Teréz anya – Himnusz az Élethez

Az Élet egyetlen esély – vedd komolyan az Élet szépség – csodáld meg az Élet boldogság – ízleld az Élet álom – tedd valósággá az Élet kihívás – fogadd el az Élet kötelesség – teljesítsd az Élet játék – játszd az Élet érték – vigyázz rá az Élet vagyon – használd fel az Élet szeretet … Olvass tovább

Reményik Sándor – Ha számbavetted

Ha számbavetted mind a vétkeid Szemed ha metszőn önmagadba látott: Az ismeretlen sok-sok bűnödért Még mondj el egypár miatyánkot! Mert szüntelen a mi bűnbeesésünk, Mert végtelen a vétkeinknek száma S talán nem az a legölőbb csapás, Mit sujt az öklünk tudva, odaszánva. A legsikoltóbb seb talán nem az, Mit oszt a kardunk nyilt, lovagi tornán … Olvass tovább