Kassák Lajos – Advent van

Advent van, s átjárja lelkem a szeretet és az emlékezés. Rájövök ismét-tán ezredszer-, hogy szépen élni gyakran túl kevés. Szeretni szóban és tettekben, hinni, remélni szüntelen. Táplálni kell mosollyal, öleléssel, hogy emléked hibátlan legyen. Most visszarepülök gondolatban gyermeki önmagamba újra… látom, amint jancsi-kályha mellett anyám fagyos lábujjamat gyúrja. Hársfa teát tölt poharamba – ˝Idd meg! … Olvass tovább

Kassák Lajos – Innen és túl a siratófalon

Megőrült a világsír hogy élsír hogy meg kell halnia. Aki egyedül van felfalja önmagátagyonnyomják aki a tömegbe kerül.Mindenki megkísérlihogy átbújjon a tű fokánde egyik sem született tevénekés azért sír hogy élés azért sír hogy meg kell halnia. A gyámoltalan siránkozók könnyeielmossák a városokatfelszaggatják a sírokateltörik a férfiak derekátmeddővé teszik az asszonyokat. Könnyek könnyekkönnyvillanáskönnyhulláskönnyek végtelen panaszakönnyek … Olvass tovább