Kemény István – Remény
Láttam az egészet, és tudtam, hegyen állok,a részletek halkan zúgtak odalent,idefenn most egyik se hiányzott.Kérdezni jöttem fel, de a jósnőhazament a lázas kisfiához. A kérdésemet lepöcköltem a szakadékba,pattogva tűnt el, pedig nagy volt:a törhetetlen üveg maradéka.Csak a szívem kérdezgette halkan:kedves vérem, hova lesz a séta? Azelőtt ilyenkor kétségbeestem,mert innen már csak lefelé van út,és idáig … Olvass tovább