Kálnai Attila – Ki szól?

Madárdalra – madár felel, Emberszóra – ember szól. De a szívnek sóhajára Hol van válasz? Mondd meg, hol? Nincsen rá szó kimondani, Kifejezni nem lehet, Azt, hogy lelkünk kérdésére, Mi a válasz, – felelet. Benne van ez a világban, Szellő hangú susogásban, Madárdalban, szép zenében, Kedvességben, emberségben. Tárjad szét a két karodat, Adjad át így … Olvass tovább

Kálnai Attila – Halottak napjára

Gyermek voltam, kit ismertem, Sok rokon volt, mind szerettem. Napról-napra találkoztam, Köszöntöttem, búcsúzkodtam. Teltek évek, jöttek végek, Elmúltak a gyermekévek. Egyre többször sóhajtottam, Mindenkiért hálát mondtam. Felnéztem a magas égre, Várva régmúlt élményére. Jó időkre, szép napokra, Valaha élt rokonokra. Őseimre, családomra, Osztálytársra, barátokra. Hőn szeretett tanárokra, Emlékké vált mosolyukra. Soká tartott, míg így tettem, … Olvass tovább