Csillagos ma az ég,egy felhő se látszik;ugat a komondor,újabb vendég jár itt. Nő ül a szamáron,bandukol egy vándor.Nincs több üres fekhelyCsak egy ódon jászol. – Kelj fel, asszony tüstént,Süss pár meleg lángost!Hol az öreg pokróc?Hűvös idő jár most! Fektesd az ágyunkbaezt a gyönge lelket.férje meg a lócánnyughat, megpihenhet. Nekünk jó lesz kint is,s zizegő almon.Szálljon … Olvass tovább
Ringatjuk a betlehemi bölcsőtimmár közel kétezer éve:‘‘Aludj, aludj isteni Gyermek!’’– Jóakaratba, békességbepólyálnánk egész életünkben,elaltatnánk a szelíd Hangot,mikor megszólal, ha a léleklegmélye Megváltót fogamzott. Elaltatnánk: ne lásson minket,csak évről-évre ünnepeinknekillő háttere legyen…s ha szól is néha, csendesen,csak az a szent Gyermek maradjon!S hogy el ne guruljon glóriája:ráénekeljünk zengőn, szépenkarácsonyi harmóniára: – Nem azt érezzük-e titokban,hogy ostort … Olvass tovább
Valamikor az angyalokEkképpen zengtek szerte:– Dicsőséget az Istennek!– Békét a földi kertbe! A jóakarat diadalt,Győzelmet vegyen mára,Megszületett az Ég Ura,A mindenség Királya! Megszületett a végtelenvilág újjátevése,Megszületett a Szeretet,Megérkezett a Béke! Eljött, kit kívánt e földnekÚjat remélő napja,Ajándékát a Menny UraIngyen, örömmel adja! Elérheti bárki is Őt,Akinek szíve kéri,És ott karácsony üt tanyát!…Dicsőség legyen Néki! Holnap … Olvass tovább
Ha földereng az égi csillag,Hirdetni: itt az Újszülött,a napkeleti királyokkalmajd én is útra készülök. Az ajándékuk drága mirha,illatos tömjén, dús aranyés én, a koldus, így megyek csakszegényen, ajándéktalan. Nincs kincsem, rangom, csak a bűnöknagy halma rakva lelkemen,kiszórom ezt is, hogy szívembenminél több tiszta hely legyen, mert így, tudom, hogy Betlehembenem megyek ajándéktalan:az lesz a legszentebb … Olvass tovább
Mikor szent karácsonyCsillagfénye árad,Kevesebb a könnycsepp,Kevesebb a bánat.Akinek asztalánNincs kalács, csak kenyér,Káromló szó helyettImát susog szegény,Hisz karácsony este Isten jár a földön,Hogy a nyitott sebre fehér gyolcsot kössön. Mikor szent karácsonyAjtót nyit a szíven,Súgja a gazdagnak,Hogy máson segítsen!Értse meg a könnycseppKínzó kiáltását,Nincstelen testvérekBoldogtalanságát,Hogy karácsony este: palota és börtönSzéppé szépüljön, ha Isten jár a földön! Mikor … Olvass tovább
A misén ott volt Ida is,A szép, halvány jegyzőleány,S álmodozó éjszemévelÉdesdeden nézett reám.Körültünk az ének zengett,S beáradt a tavaszi fény.A doktor súg, és megnyomint:»Egy év múlva meghal szegény.« Az erdőn át haza kísértem.Oly halvány volt, hogyan fehér,Mint a gyönge kis hóvirág,Mely nyarat, őszt soha nem ér.És vidám volt, és oly boldog,Mint maga a szép kikelet,Mely … Olvass tovább
A gyermekkor boldog karácsonyfájaa szívünkből a mennyekig ragyog,és az egész nagy család körbeállja,mint bolygók az éltető csillagot. Mondd, szerteszét szóródnunk miért kellett,s miért árnyal arcunkon a halál?Mért nem írhatok olyan fáról verset,amit az egész család körbeáll? Gyűlnek köztünk mezők, utak, határok,nincs erőnk győzni az idő felett,hiába őrzünk annyi közös álmot,ha postán küldjük a szeretetet egymásnak, … Olvass tovább
Nagyobb kincs a földönNincs a szeretetnél.Örülj ha valahaValami jót tettél. Ha csak egy könnyet ésEgyszer letörültél,Édesebb öröm azMinden más örömnél. Mikor rá sem gondolsz,Mikor nem is várnád:Isten két kezébőlEzer áldás száll rád. Hogy nyoma ne vesszen,Hogy ne legyen vége:Beírja az IstenCsillagos könyvébe.
Csillagvilágos téli este van,Családi körben ülök boldogan.Téli szél szárnyán jött az üzenet:Rongyos viskóban Jézus született –Karácsony éjjelén. Szent Bibliámból pár sort olvasok,Szobánkban a múlt emléke ragyog…Gyermekszemekben örömkönny fakadA gyertyafényes fenyôág alatt –Karácsony éjjelén. Márványos, tiszta, hideg éjszaka,Leszáll az álom édes angyala.Kis fiaimnak nyugágya felettJó anyukájuk susog éneket –Karácsony éjjelén. “Isten: szeretet, váltságot szerzett…”Sokáig hallom ezt … Olvass tovább
Karácsony éjjelén a vándoraz országúti hóba megáll.S bekopog a legelső ajtón,amit az útszélen talál. Egy szót se szól. Csak némán átmegyaz udvaron, mint a jó cseléd,S a sötét, meleg istállóbahalkan, lábujjhegyen belép. Ottbenn a mécses pisla lángjaa széltül egyet bólogat.A vándor megy s megsimogatjaa szelíd, csöndes barmokat. Aztán a jászolba merítihideg kezét – és hirtelenvalami … Olvass tovább