Hétindító versek - hírlevél

Szeretnéd a hétfő reggeleket lélekemelő versekkel indítani?

Ha igen, csak iratkozz fel hírlevelemre és szállítom a reggeli kávé mellé!

Karácsonyi vers? Ilyen létezik?

A szeretet üzenete egyetemes, és örök. Így, amikor közeledünk a karácsonyhoz joggal kérdezhetjük, saját magunktól is, hogy vajon nem ez: a várakozás, az adás-kapás, az odafigyelés útja az, amelyet az év 365 napján járnunk kéne? Talán nem ez az út, ami a helyes ösvény, ha életünk fő csapását választjuk? Talán nem az, az élet titka, hogy nincs karácsony, nincs húsvét, hanem csak szeretet van, vagy megfordítva nincs tavasz, nyár, ősz, tél, hanem minden pillanat a karácsonyé?

Messze vezető gondolatok, felvetések ezek, melyeket ilyenkor, november elejéhez közeledve még aktuálisabbnak érzünk. Az iskolákban, az otthonokban felcsendülnek a karácsonyi rigmusok, s sokan kedvenc karácsonyi verseikhez fordulnak. „Harang csendül, ének zendül” – kezdi múlhatatlan soraiban Ady Endre, s szívek ezrei folytatják az édes-bús melódiát. Az ünnep nektárja szívünket-lelkünket éberen tartja. A média is megrohamozza a félig-meddig még a nyári emlékek tengerében ringatózó lelkeket.

A Jingle Bells unásig ismételt dallamai töltik be a légüres tereket, s pár hét leforgása alatt a városi terek is benépesülnek: kofák, standok kínálnak szaloncukrot, ruhát, instant boldogságot. Ajándékot – mindenkitől, mindenkinek. Sablonosat, egyszerűt, méreg drágát, s megannyi kicit-kacatot. A szeretet nevében, karácsonyi versekkel a lélekben az emberek beindulnak, s egymásra tekintet nélkül taposnak. Hiszen a sorban a cél, hogy mindenki leghamarabb végezzen, s a szaloncukrosnál el ne happolja senki az utolsó konyakmeggyes szemet. Kakasként borzolják tollas kabátjaikat a sivalkodó hölgyek, amikor az akciós pár cipők utolsó darabjaira csapna rá egy arra (szerintük) érdemtelen, ismeretlen. Mindezt az adni jó jegyében, a szeretet csengésében…

A karácsonyi versek, azonban nem hazudnak. Nem kettő az egyben megoldásokat kínálnak, s valójában nem árulnak semmit, csak a titkot hirdetik: hónaptól, napszaktól, szokástól, divattól függetlenül. A titkot, amely már rég nem tekinthető annak. A tényt, amelyet nem csak egy évben egyszer kellene élnünk, éreznünk, értenünk: a valódi, önzetlen, halk szívű, szelíd szeretet örökkévaló hatalmát!