Karácsony közeleg,
szeretet ünnepe,
de az ünnepeltnek,
közöttünk nincs helye!
Úgy jár szívtől – szívig,
mint nem kívánt személy,
szomorúan áll kint,
könny csillog a szemén.
Csendesen kopogtat,
zord tél hidegében,
számára nincs kis hely,
bűnösök szívében.
Pedig üdvösséget
akar adni, nekik, kik
múlandókra vágynak,
üdvüket, megvetik.
Kápráztatja szemük,
hamis fény, csillogás,
pedig várja őket,
mennyei szebb lakás!
Királyt fogad be az,
ki befogadja Őt,
üdvössége Urát,
bűnössel jól tevőt!
Ki ajtót nyit néki,
nem bánja meg soha,
mert lesz egy igazi
boldog Karácsonya!
Celldömölk
2012. XII. 10.