Hétindító versek - hírlevél

Szeretnéd a hétfő reggeleket lélekemelő versekkel indítani?

Ha igen, csak iratkozz fel hírlevelemre és szállítom a reggeli kávé mellé!

Füle Lajos – Kinek Csillaga van

Kinek Csillaga van, legyen maga a béke, hogy minden dolga itt békében menjen végbe! Kinek Csillaga van, legyen felette bátor: szeressen vakmerőn, de érte mit se várjon! Kinek Csillaga van, öltözzék friss reménybe, hogy ISTEN LELKE is cselekszik benne, érte! Kinek Csillaga van, ámuljon, mert az IGE testté lett, s boldogan daloljon Róla szíve!

Önzetlenül adni: karácsonyi verseket

Az év legboldogabb napja, a sokak által várt, az izgatott készülődéssel megelőzött: karácsony. Az ünnep, amikor a szeretet univerzális ereje kerül előtérbe, s az adás örömének hódolva hirtelen nem az „én” kerül középpontba. Elvileg erről szól a karácsony, erről szól a Szenteste, s a rá következő két nap. A család, szerettek, barátok körében eltöltött mézédes … Olvass tovább

Karácsonyi vers? Ilyen létezik?

A szeretet üzenete egyetemes, és örök. Így, amikor közeledünk a karácsonyhoz joggal kérdezhetjük, saját magunktól is, hogy vajon nem ez: a várakozás, az adás-kapás, az odafigyelés útja az, amelyet az év 365 napján járnunk kéne? Talán nem ez az út, ami a helyes ösvény, ha életünk fő csapását választjuk? Talán nem az, az élet titka, … Olvass tovább

Szent Ambrus – Karácsonyi himnusz

Ó népek Megváltója, jöjj,  hadd lássuk a Szűz Gyermekét!  Egész világ, ámulva nézz:  Istenhez méltó születés. Nem férfi magvából fogant,  de Szentlélektől titkosan:  az Úr Igéje testet ölt,  mint szűz méhben termett gyümölcs. A Szűz várandós anya lett,  szemérme sértetlen maradt,  fénylő erényei között  Isten, mint templomban lakik. Most hagyja el a nászszobát,  a tisztaságos … Olvass tovább

Füle Lajos – Óh, karácsony

Óh, karácsony, kövér lakomák, önámítások, szemfényvesztések és hamis látszatok fényes ünnepe! Mi egymásnak visszük az aranyat, tömjént és mirhát, mert fáradtságosnak tartjuk már az utat Betlehemig, s a mennyei Gyermek lélekből lélekbe sugárzó fénye helyett, csak aranyunk tompa világa derengeti szomorú arcunk. A minden földi jóval megrakott fák alatt szegény, didergő lelkű emberek ülnek. S … Olvass tovább

Karácsonyi versek – lehetne minden nap karácsony!

Lassan azt kell észrevennünk, hogy ismételten, rohamléptekben közeledünk egy újabb karácsonyi időszak felé. Mosolyt csalhat az arcokra, hogy máris elővesszük a karácsonyi témát, de ez egy olyan pont az életünkben, amit még a legkeményebb szívű ember is izgatottan tud várni. Érdekes megfigyelni, hogy karácsony tájékán mindenkiben megszólal a szeretet, vagy legalábbis az ünnepi várakozás hozadékaként … Olvass tovább

Ady Endre – Ének karácsony ünnepén

Ma a bilincses millióknak Éhnyavalyás, kínos élete gyászol S újra megátkoz téged, Csalárd legenda, betlehemi jászol, Hazug fölkentség, ál szeretet. Ma sem hiszünk a pásztoroknak, Sem a prémbundás, víg örvendezőknek, Sem a vezér-csillagnak, Csupán mi saját, szomorú erőnknek, Mely megfeszíttetett igazán. Ma a sírokat bontogatjuk S minden léptünknél átok-sírok nyílnak, Melyekbe, hajh, becsalta Hazug fénnyel … Olvass tovább

Juhász Gyula – Betlehemi üzenet a vakoknak

Testvéreim, egy látó küldi néktek Üdvözletül ma könnyes szavait, Ki mindig fájón és szédülve nézett Egy szép pokolt, mely földnek hivatik. Ő onnan jött, hol a magas mennyeknek Szférája zeng és csillaga ragyog, Szemében még e fény árnyéka reszket, Az édené, mit sírón elhagyott. Mint nagy elődje, Milton, aki vak volt, Ő is szeretne látni … Olvass tovább

Tóth Árpád – Karácsonyi emlék

Itt volt, elment a szép karácsony, S amíg itt volt, jó koszton éltünk, Cukron, fügén, mákos kalácson. Hozott diót, mogyorót, smukkot, Új százkoronás is volt nála, De erről alig szólt egy kukkot. Hogy a pénzügy is derűt öltsön, Adott az osztrák – magyar banknak Húsz koronát – aranyban! – kölcsön. És hozott új választó-listát. Mely … Olvass tovább

Sík Sándor – A napkeleti bölcsek

Ama csillag után. A holdsugaras hideg éjszakában, Mint egy fehérlő, csendes álom, Úgy vonult el a komoly karaván. És elől ment a három.   A sziklás föld mogorván és kopáron Feküdt el lábaik alatt. Méltóságos sora a száz tevének A harmaton halkan haladt. És mintha fehér árnyak lengenének, Úgy vonult végig a fehér sereg A … Olvass tovább