Ezüstöt ölt
a téli föld.
Havas kis út
a hegyre fut.
Karácsony int
felénk megint.
Keresi árva, elhagyott
a betlehemi csillagot.
Köd hamva hull
és rajta túl
mint zúzmarás,
fehér varázs,
erdők-mezők
az Érkezőt
jelentgetik ma ékesen.
Őt keresem! Őt keresem!
Már megjelent!
– zenél a csend
Reményed Ő!
– zúg a fenyő.
Ilyen fehér!
– dalol a dér.
És szól az út, mit láb tapos:
Alázatos! Alázatos!
Lombjaveszett
ág didereg
a jegenyén:
Ilyen szegény!
Róla zenél
a szél, a tél
zenélj te is, szegény szivem:
Eljött, igen! Eljött, igen!
Nagyon tetszik, megosztom!
Olvass hasonló verseket: