Juhász Gyula – Harmóniák

Szenvedni tudj és tűrni merjÉs várni, sírni, érni,A szirtek párnáján pihenjS ne félj a végtelen jövővel szembenézni! És minden veszne, törne bárS ha semmit el nem érne,A lelked él még s vár reádTitokkal teljes és vigasszal teljes éje.

Juhász Gyula – Szikratávirat

Testvérek! Emberek!Közös veszélyben fogjatok kezet! Bajtársak! Szenvedők!Boruljatok le a Jóság előtt! Bukottak! Győztesek!Az Igazságban egyesüljetek! Hívők! Kételkedők!Az Ember vérzik: Szeressétek Őt! Harcosok! Álmodók!Mindnyájatokban egy bús szív dobog! Testvérek! Emberek!Ne öljetek már! Ölelkezzetek! Nagyon tetszik, megosztom! Olvass hasonló verseket:

Juhász Gyula – Consolatio

Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek. Ők itt maradnak bennünk csöndesen még, Hiszen hazánk nekünk a végtelenség. Emlékük, mint a lámpafény az estben, Kitündököl és ragyog egyre szebben És melegít, mint kandalló a télben, Derűs szelíden és örök fehéren. Szemünkben tükrözik tekintetük még S a boldog órák drága, tiszta … Olvass tovább

Juhász Gyula – Egy virágért

Mit adjak egy virágért, mint virágot?Egy verset, mely a szívemből terem,A szívemből, mely könnyeimmel ázott,Mint a mező ködülte éjeken. Mint a mező, mely akkor terem éppen,Ha jól fölszántják viharok s ekék.Ó viharom, én rettenetes évem,Elég volt nékem, több is, mint elég. Mert rabja voltam gyilkos mélabúnakÉs ültem mélyén a fekete kútnakS hallgattam, amint sorsom varja … Olvass tovább

Juhász Gyula – Karácsony felé

Szép Tündérország támad föl szívembenIlyenkor decemberben.A szeretetnek csillagára nézek,Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,Ilyenkor decemberben. …Bizalmas szívvel járom a világot,S amit az élet vágott,Beheggesztem a sebet a szívemben,És hiszek újra égi szeretetben,Ilyenkor decemberben. …És valahol csak kétkedő beszédetHallok, szomorún nézek,A kis Jézuska itt van a közelben,Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,S ne csak így decemberben. Nagyon … Olvass tovább

Juhász Gyula – Rorate

A kéklő félhomálybanAz örökmécs ragyog,Mosolygón álmodoznakA barokk angyalok. A gyertyák rendre gyúlnak,A minisztráns gyerek,Mint bárány a mezőbenCsenget. Az árny dereng. Hideg kövön anyókákTérdelnek. Ifju papMagasba fölmutatjaSzelíden az Urat. Derűs hit tűnt malasztjátKönnyezve keresem.Ó gyönyörű gyerekség,Ó boldog Betlehem!

Juhász Gyula – Béke

És minden dolgok mélyén béke élÉs minden tájak éjén csend lakikS a végtelenség összhangot zenélS örök valók csupán mély álmaink. És minden bánat lassan béke leszÉs mindenik gyötrődés győzelemS a kínok kínja, mely vérig sebez,Segít túllátni a szűk életen. Testvéreim: a boldogság örökS e tájon mind elmúló, ami jóS az élet, a szép, nagy processzió, … Olvass tovább

Juhász Gyula – A Várta

Fölégettem az összes hidakat,Egyedül állok örök ég alatt. Nem kell a kincs és nincs már szerelem,Csak a magány és szegénység van velem. Nem lázadok már és nem álmodomÉs nem sírok a földi romokon. Meghaltam sokszor és nem élek én.De mindeneknek bánata enyém. Jövő minden reményét ringatom,Mint a vihart és fészket a falomb. Így állok örök … Olvass tovább

Juhász Gyula – Én Istenem

Nekem te nem vagy messze, égi bálvány,Siketen, zordon trónoló Nagyúr,Előtted állok én kifosztva, árvánÉs boldogan, ha ég viharja gyúl. A földiek nekem nem ártanak márS az égiek testvéreim nekem,Viharodnak palástját áldva add rámS villámodat érezzem szívemen! Ó, gyújts ki engem, mint szent jegenyédet,Hogy égve égjek s a mély éjszakátMint áldozati láng ragyogjam át. Mert égve … Olvass tovább

Juhász Gyula – Hiába…

Uram, ki bennem élsz, örök mementóm,Tudom, tudom, hogy sátraid mi szépek,Tudom, hogy bennük béke s fény az életS hogy testem véred megváltotta templom. Tudom, tudom. Kitárom két karomFeléd, örök fény és szemem, e tört szemReád tekint a gyászban és a ködbenS téged keres sírón, félig vakon! Uram, de tagjaim törvénye mást vallÉs néha, tavasz táján, … Olvass tovább