Mondotta Jézus: „Le a völgybe nézz,
Ott vergődik a fáradt szenvedés.
Míg könny pereg, vér foly, míg ide téved
Egy tétova sóhaj: én addig élek!”
(Így szólt Zaratusztra: „Fönn a hegyen
Vívódik a Nagyság, bús idegen,
Míg vágy fogan, mámor gyúl, ide téved
Egy pogány ujjongás: én addig élek!”
És monda Jézus: „Míg ide jutott,
Miért borult el fényes homlokod?”
Szólt Zaratusztra: „Titkos szenvedésben,
Melyet meggyilkolt az én büszkeségem!
De a te lelked szomorú miért lett,
Szomorú mindhalálig?”
És Jézus szól, míg szava könnyre válik:
„Az öröm miatt, mit megölt hitem!
És hogy nem ért bennünket senkisem…”