Be nem szegett, fehér mező. Felette fekete éjszaka. Csend énekli az Ite Missát. Nem hallgatja csak a Csend maga. Krisztus sírjába visszasurrant. Most nem őrizték katonák, és leomlott Antikrisztus is. Kék jégbe fagytak vad viták. Nem dőlt el, ki volt igazi, nem dőlt el, mit volt érdemes. Mint lecsukott fehér pilla, nyílik fel a hold … Olvass tovább
Maholnap már semmit sem mondok. A barlang homálya egyre mélyebb. Reákönyöklök kőpadomra, nem lázadok és nem remélek. Jaj, amikor még tavaszi álom kicsalt a völgybe és egyre űzött, milyen gyönyörű, furcsa hajsza volt: a szívembe vérvörös virágot tűzött. Barlangomba akkor, ha megtértem, parazsat szítottam karcsú lángra, és vidáman ámultam, trachitszobámat virágokkal hogy bedobálta. Éjszaka a … Olvass tovább