Olosz Lajos – Ite Missa

Be nem szegett, fehér mező.
Felette fekete éjszaka.
Csend énekli az Ite Missát.
Nem hallgatja csak a Csend maga.
Krisztus sírjába visszasurrant.
Most nem őrizték katonák,
és leomlott Antikrisztus is.
Kék jégbe fagytak vad viták.
Nem dőlt el, ki volt igazi,
nem dőlt el, mit volt érdemes.
Mint lecsukott fehér pilla,
nyílik fel a hold az örök égre,
és újabb tízezer esztendőre
naivokat keres.

1922

Olosz Lajos versei →