Ha Áprily Lajos verseire gondolunk, biztos vagyok benne, hogy elsőre az Ajánlás c. vers jut eszébe mindenkinek. Költészete mindenki számára vonzó, mondanivalója, verseinek szerkezete senkiéhez nem hasonlítható.
Áprily Lajos számára ugyanolyan fontos a hit, az erkölcs, a férfiúi becsületesség, Isten a maga „csupasz” protestantizmusával, mint a lágy hangú szeretet az embertelen világgal szemben.
Áprily Lajos versei nem akarnak felkavaró irodalmi újítást hozni, mégis megjelenésének első perceitől ott a helye kortársai között.
Elégikus hangvételű verseiben megtaláljuk a család, a természet, a kultúra iránti szeretetet és alázatot is, de folyamatosan ott van bennünk az érzés olvasva verseit, hogy minden szava túlmutat, valami más felé, valami sokkal nagyobb irányába!
Uram, én nem tudom, milyen a kerted, a virágosod és a pázsitod, Én nem tudom, virágok ültetését, ágyásaidban hogy igazítod. Csak azt tudom, hogy kendőjét levetve júniusi vasárnap hajnalán, beteg lábával és beteg szívével bánatosan kertbe ment anyám. Uram, tele volt immár félelemmel, sokszor riasztó árnyék lepte meg, de szigony-eres, érdes két kezével még gyomlálgatta … Olvass tovább
Uram, a két szárnyam nehéz, hozzád emelkedni ma nem mer. Ne bilincselj meg és ne bánts nagy súlyoddal, a félelemmel. Te nagy völgyedben ne legyek énekre béna, hitre gyáva. Úgy kapaszkodjam, Kéz, beléd, mint kicsi koromban anyámba. Hívott erőseid dalos lakomáján mindig ne késsem. Kapudtól ne térítsen el utat veszítő szédülésem. Viharszeles mélyed felett meredekedet … Olvass tovább
A lélek,mikor búcsúzva bontja szárnyait,visz magával a földről valamit. Eszmét, melyet világra ő hozott,virágot, melyet ő virágoztatott. Én Istenem, én mit vigyek neked?Nem vihetek én mást, csak verseket. Kiválasztok pár útamra valót,a többinél tisztábban dalolót. S ahol ösvénnyel vár az égi rét,zenét hallok majd, felséges zenét. Barátom, aki már előre ment,azt a zenét rég hallja … Olvass tovább
Én Istenem, legyek vidám, hogy házamat vidítni tudjam. Mosolyogjak, ha bántanak és senkire se haragudjam. Arcom ne lássa senkisem bánkódni gondon és hiányon. Legyen szelíd vasárnapom, ha mosolyog a kisleányom. Én Istenem, legyek vidám, ma minden gondot tűzre vessek. Nyújtsam ki kincstelen kezem s szegényen is nagyon szeressek. Tudom, sokat bűvölt a gyász, a hollós … Olvass tovább
Angyal zenéje, gyertyafény –kincses kezem hogy lett szegény? Nem adhattam ma semmi mást,csak jó, meleg simogatást. Mi győzött érdességemen?Mitől csókolhat úgy kezem? Simogatást mitől tanult?Erembe Krisztus vére hullt? Szemembe Krisztus-könny szökött? –kinyúló kézzel kérdezem. Áldott vagy a kezek között,karácsonyi koldus-kezem.