Új parancsolatot adok néked: Fogyassz!

Immár elmondhatjuk, közeleg a karácsony, de már rég beindult az átverőgépezet. Marketingesek minimum augusztus óta markukat dörzsölve találgatják mi legyen az idei csali, amivel még jobban be lehet húzni az embereket a fogyasztás labirintusába?

A tavaly már sikerrel meglovagolt koronavírus-járvány idén is hálásnak bizonyul majd, hisz ahol greenpasst kérnek a fizikai üzletbe belépéshez, ott könnyen meg lehet ideologizálni, miért rendeljenek kétszer annyit interneten keresztül. Így valószínűleg ismét rekordot döntenek az e-commerce eladások, ahogyan ez ilyenkor elvárható.

Még az év utolsó véghajrájában belehúzunk!

Nem gond, ha már július augusztus környékére feléljük a Föld azévi erőforrás-tartalékait, de még a szeretet nagybetűs ünnepe előtt ráteszünk egy lapáttal, és betöltjük a parancsolatot, amit modern társadalmunk marketing és reklámpiaca ad útravalóul: FOGYASSZ!

Meguntad? Dobd a kukába! Vegyél másikat!

Nem trendi már? Megjelent a legújabb modell? Vedd meg!

Elromlott, de javítható lenne? Ha még rádobsz a javítási költségre 20%-ot kapsz egy újabb modellt! Inkább azt vedd meg!

Lehet, hogy nincs is szükséged rá? Nem baj, vedd meg!

Megérdemled!

Ember, te mindent megérdemelsz! Azért dolgozol, hogy nagykanállal FOGYASSZ! Megérdemled modern társadalmunk legújabb vívmányait, hisz nem vagyunk már az olykor tévesen sötét középkornak nevezett századokban.

Megérdemled, ha utána évekig fizeted is a hitelt, és süllyedsz egyre mélyebbre, és ezért te kezded el kizsákmányolni embertársaidat, mert ott a nyomasztó hitel a fejed felett, amit minden hónapban fizetni kell. De ezt meg kell tenned, mert a parancsolatot be kell teljesíteni: FOGYASSZ!

Tudjuk?

A legszomorúbb, hogy mindezekkel teljes mértékben tisztában vagyunk.

Tudjuk, hogy egy irracionális, gerjesztett nyomás alatt vagyunk, ismerjük milyen agresszív módszerekkel vesznek rá a fogyasztásra. És mégis, mégis, az ember továbbra is partner ebben.

Tudjuk, hogy tudják, hogy tudjuk, és mégis…

Sőt! Nyilván emberi jogaink megsértésének tekintjük a vásárlásainkba való korlátozásunkat, mert mi az, hogy nem fogyaszthatunk kényünkre, kedvünkre, akár életünk árán is? Gondoljunk csak a 2020-as karantén előtti vásárlási pánikra!

A megvehetem, a megtehetem, a megszerezhetem egoista örömébe mártogatott ösztön kielégítése mindennél fontosabb!

Ha most demagóg akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy míg a világ egyik végén éheznek, addig nálunk, az EU-ban irdatlan mennyiségű élelmiszerpazarlás folyik.

De nem vagyok demagóg ezért azt mondom, hogy egyáltalán nem arról van szó, hogy szaggassuk meg ruháinkat és hamut szórjunk a fejünkre.

Hanem azt, hogy amennyiben modern, felvilágosult, a világ dolgaiban jártas, gondolkodni képes teremtményeknek tartjuk magunkat, akkor ezt ésszel, tudatosan tegyük.

Fogyasztás előtt őszintén kérdezzük meg saját magunktól: tényleg szükségünk van rá? (Legyen az bármilyen termék vagy szolgáltatás.) Utána pedig mérlegeljünk!

Ha most visszakanyarodunk nyitó felvetésünkhöz, miszerint közeleg a karácsony, akkor tegye fel a kezét az az ember, aki ebben a helyzetben megtalálja a karácsony üzenetét?

Tegye fel a kezét az az ember, aki még hallja ebben az őrült marketing, koronavírus – és fogyasztói zajban milyen üzenetet kaptunk kétezer éve?

Summa summarum

Jézus Krisztus így summázta az ószövetségi parancsolatokat:

Az pedig felelvén, monda: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és minden erődből és teljes elmédből; és a te felebarátodat, mint magadat.

Lk 10,27

Na, most, ha Isten szeretetét bannoljuk, mert modernkori társadalmunk nagyon úgy néz ki, hogy egyre inkább elveti létezésének még a legkisebb esélyét is, akkor marad felebarátunk szeretete.

Végülis felebarátunk egy létező entitás, ott lakik mellettünk a szomszédban, bár soha nem köszöntünk még neki, mert nem ismerjük.

Mellettünk ül az irodában, de sosem szóltunk hozzá kedvesen, mert nem szeretnénk közel engedni magunkhoz. A boltban tőle vesszük a kenyeret, ordítozunk vele a hivatalban, mutogatunk neki a dugóban, és hozzá megyünk haza.

És ott vagy magad. Magadat tán nem szereted? Hisz a fogyasztói rendszer arra épül, láthatóan sikerrel, hogy mindent megérdemelsz, mert ettől érzed jól magad.

Mi ez, ha nem az önszeretet, amiben a jólét elnyomja jól lét érzését?

Természetesen, mindez, ha valóban kiegyensúlyozott körülmények között történik, teljesen elfogadható.

Ha pedig magadat szereted, akkor szeresd legalább egy kicsit felebarátodat is!

Bizonyára szörnyű világ jönne ránk, ha a szeretet törvényének csak feleannyira áldoznánk, mint a termelőipar nyomásának! 🙂

Igen, magamból indultam ki.

Igen, ezért korlátozott a reklámok megjelenése ezen az aloldalon!

Fórián Andrea

Megosztom másokkal is: