Szerdahelyi Szedenits István – Jövök Uram!
Életem, mint kenyeremnaponta megeszem…Uram!Mennyit hagysz nekemamit még meg kell ennem?Mondd: mennyit fogyaszthatok?Érzem, egyre fogynak azéjjelek,kopnakaz őszi nappalok…Ma már nem szaladok,mint a gyermek egykoron,egyre csak ballagoks alig várompihegvehogy jöjjön egy megálló,egy pihenő sarok. Uram!Hidegebbek az éjjelekde melegek még a nappalok!Templomodban a szívem tájánmelegítenek mégaz angyalok…Csillagfényes Karácsonykorszületésnapodondúdolgatok…s elakadó lélegzettelegyszercsak véget ére nagy futam:Hangod hallom!Jövök Uram!