Szerdahelyi Szedenits István – Jövök Uram!

Életem, mint kenyerem
naponta megeszem…
Uram!
Mennyit hagysz nekem
amit még meg kell ennem?
Mondd: mennyit fogyaszthatok?
Érzem, egyre fogynak az
éjjelek,
kopnak
az őszi nappalok…
Ma már nem szaladok,
mint a gyermek egykoron,
egyre csak ballagok
s alig várom
pihegve
hogy jöjjön egy megálló,
egy pihenő sarok.

Uram!
Hidegebbek az éjjelek
de melegek még a nappalok!
Templomodban a szívem táján
melegítenek még
az angyalok…
Csillagfényes Karácsonykor
születésnapodon
dúdolgatok…
s elakadó lélegzettel
egyszercsak véget ér
e nagy futam:
Hangod hallom!
Jövök Uram!

A weboldal használatának folytatásával Ön elfogadja a cookie-k használatát. Felhasználási feltételek és Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás