Túrmezei Erzsébet – Ősz

Uram, búcsúzik az élet, mert a gyümölcsök megértek, meleg nyárnak vége lett. Elszáll a vándormadár is, és megborzong a virág is. Hullanak a levelek aranyszínű szemfödélnek. Egyre csendesebb az ének. De borongós ég alatt most az őszért áldalak.  Üzensz sárguló levélen, és elémírod az égen vándormadarak jelét, hogy mélyen szívembe rejtsem, vándorvoltom ne felejtsem, vándoroljak Tefeléd. Mind korábban itt az este. Megért a szőlő gerezdje. Hadd mondjak, Uram, neked, mindezért dícséretet.  Köszönetet a … Olvass tovább

A weboldal használatának folytatásával Ön elfogadja a cookie-k használatát. Felhasználási feltételek és Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás