Magyari Lajos

Néz Isten minket, már szomorún, tehetetlenül,néz sziklákká tornyosult gondjai mögül:„Nem alkothattalak én tökéletesnek,hiszen csak tettelek volna gépezetnek.De hogy fájdalmaid most sírnak-élesednek,tán megtanulsz végre örülni örömnek,s bírául fogadsz el, bírádul, öröknek.Iszonyú gőgöd majd megcsillapul, elül,s parancsim hinni is fogod – rendületlenül.” Nézz rá, Uram, a hegyeidre, zöldhajú erdeidre,tenvéred hordó sok ezüstös ereidre,ezernyi folyódra, megannyi folyamodra,s ne … Olvass tovább