Fórián Andrea – Miattad
ajkamról menekülnek a szavak, csak suttogok értelmetlenül, fürkészem jövőmet szemedben, míg hitem fényedben megsemmisül. üres léptekkel dobban szívemen a vágy, megfojtva tettek erejét, valóságot hazudik a sejtelem, eltiporva lelkem hű Istenét. miattad járom a hitetlenek útját, s mantrázom fájó érveit, értékessé lesz az értéktelen és mértékké lészen a krisztusi, hol megszabadító mozdulattal csak mosolyognak cinkos … Olvass tovább