a gyarlót aki újabb mérget forrala nem levőket és az elmenőketa letarolt és kifosztott erdőketa sárkányoktól lankadó erőketaz itt felejtett szikkadt nagyszülőketa templom felé vivő kisutcákata szélbélelte aggó iskolákataz aprópénzen megvett kenyereta kormosodó levegőegetaz otthoni vizek legédesebbjétkétségbe esettek örök keresztjétaz elpusztult s születő könyveketaz álmot amit lát a kisgyereka hajót amely zátony fele futa félelmébe … Olvass tovább
próbáld halkabban újramondani ízleld a szót ne lázadj holnapi találkozásaid halaszd el próbáld halkabban újramondani nehéz kísérlet ez minden ami megtehető jól van még egyszer tudod a hangod is majd átveszik más szalagra éléből még veszít színébe csönd vegyül érdes jelek hogy ezer közül felismerjenek őrizzenek mindenki értse meg más voltál voltál hangos terveid kacatok … Olvass tovább
Nyár óta mindig Karácsonyra várok. Ma már tudom, hogy várakozni jó; készíts, anyókám, ünneplő kalácsot: közeledik a szentesti hajó, közeledik, javulásunkat hozza, hírt hoz örök csodákra nékem is. Csillagkert sarjad messze illatozva – s a nagyvilágban csönd sincs, béke sincs! De sarut húznak napkeleti bölcsek, királyok szelídülnek éj felén: játszótársunk születik… Tele szívvel, fénylő arccal … Olvass tovább