Csoóri Sándor

Mikor még mezítláb jártamporban, fűben,látott az Isten engem is.Itt-ott egy hant egy vakondtúráss két-három villám földbe szúrva. Ha elbotlottam, félrenézetts úgy segített, hogy megmosolygott.Vérem hiába folyt ilyenkor,körös-körül nagy fény keringett,mintha lovak futottak volna körbe-körbe. Lépkedhetek ma földrészek közt,becsvágyó hazákban, városokban,vagy tömegsírok szélén, hol ti is jártok,nem lát már engemsehol senki. Jobb kezem mellett fenséges roncstelepek,amott … Olvass tovább

Ha hittem volna suttogásnak, szélnek,bölcsőben fölnevelt jóslatoknak,most nem volna hosszú ez az éj,szemetrohasztó ez a fals az ágyvég ütközőjén se utaznahazátlanul a lábfejs talán sötét se volna ennyire –Ülnékaz ünnepelt hasbeszélőkkel együttdicsőségem magas székébens vonulna előttem vöröslő rózsa-csapat,sarkantyús madár-sereg,ejtőernyős lányhajak tapsviharbanés nem szarvazhatna föl senkironcstelep-agancsokkal,fejemet se vihetnék országos mulatságba,mint késsel ékesítettökörfejet –S a szép, búgócsiga-estekenbeárnyékolnának … Olvass tovább

Mielőtt elveszítenél, Uram,s agyagos földdel végleg betakarnál,keress nekem egy áldott, szép napot,reggeltől estig tartó szép napot:a harag hálószobáiból csalogass ki pünkösdi mezőidre,a hazug játékok s a megszokott vérengzésekszínhelyéről bogáncsok közé,fáradtságom az égbolt árkaiban hadd csobogjons ne egyek húst – egyek vadsóskát aznap,egyek cseresznyét, levegőts doboljanak a madarak újra fekete fakérgeken,dobhártyám örülni akar,szemem a lepecsételt fácántojásokon … Olvass tovább