Kálnai Attila – Boldog
Boldogult az, ki már nincs, A koporsón sincs kilincs, És ki elmegy örökre, Nem bíz semmit, – őrökre. A lényeged, – öröklét, Hited kincsét, örökét, Nem vehetik el soha, Mert, hogy annak nincs módja. Bármily irigy a világ, Összegyűjt, mit szeme lát, Nem érti a lényeget, Érdemünkön, – fémjelet. Hisz’ az élet annyit ért, Amit … Olvass tovább