Megrepedt, nádszál-életű emberek,
a viharban rongyos zászlóként lebeg
életetek, ne féljetek!
Van, ki segít, aki szeret.
Szilánkokra hullt, kettétört életek,
jégtömbbe zárt, fagyott reményekkel
ámított szerencsétlenek,
van, ki segít, ki befedez.
Hamvadt gyertyaláng-életű emberek,
akik nem adnak többé már meleget,
kialudt zsarátnok helyek.
Ne féljetek, csak kérjetek!
Elveszett, tékozló szívű gyermekek,
az Atyához jöjjetek! Ne féljetek!
Könnyes lélekkel kérjetek!
S ő megkönyörül, mert szeret.
Nagyon tetszik, követlek máshol is: