Dsida Jenő – Pünkösdi várakozás

Kész a világ, 
Feszült, ünnepi várás 
Tereng felette. 
Halotti csend. Csak néha néha 
Sóhajt az Isten lelke. 
Kimérve minden pálya 
Megtöltve minden lélek-lámpa, 
Ahol csak úr a lét… 
De jaj, sötét van, 
Mélységes iszonyú sötét! 
A zordon tömeg-árnyék 
Némán zokogva kering utjain, 
S csak egyet tud és egyet érez… 
…Most váratlanul vágyón megvonaglik 
és felzúg Istenéhez: 
Betelt az idő! 
Sugarat, fényt, szint adj nekünk, 
Mert epedünk! 
Fényesség nélkül oly sivár az élet! 
Nagy Alkotónk, oh mondd ki szent igédet
Legyen világosság!… 
És ismételik mindig erősebben
A felviharzott étheren keresztül
És felharsan az egek harsonája
s a végtelennek zsolozsmája zendül
Zsibongva, zsongva…
És nagy szavát az Úr – kimondja!

A weboldal használatának folytatásával Ön elfogadja a cookie-k használatát. Felhasználási feltételek és Adatkezelési tájékoztató

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás