Fehér Ferenc – Mindazoknak

Mindazoknak, akik vállukra emelték ezt az évet is:
a belegörnyedőknek, a roskadozóknak,
a mások gondolatába belehalóknak…
Mindazoknak, akik hívő cselekvéstelenek között
tagadtak, de cselekedtek;
a kezet szorító megbékíthetetleneknek,
álmatlanok között koránkelőknek…
Mindazoknak, akik mehettek volna,
s mégis itthon maradtak;
akik egy-egy vércsöppet
életünkbe falaztak –
perzsaszőnyegek fölött is
a hűséges falaknak…
Mindazoknak, akik csak adtak, adtak,
s ünnepléseinkből kimaradtak –
a malomkő őrlésű agyaknak,
a világunkat cipelő sok-sok ingatagnak…
Mindazoknak a roskadozóknak,
akik vállukra emelték ezt az évet is…