A hívő ember a borra szakrális italként tekint, de azon emberek szemében is, akik különösebben nem táplálnak kapcsolatot semmilyen vallással megmagyarázhatatlanul különleges italnak tekintik.
Ha nagyon világi kontextusba akarjuk helyezni, akkor – kiváltképp a különleges borokra igaz – az alábbi jelzőket aggathatjuk:
elegancia,
intellektualitás,
…
Alig akad valaki, akinek ne a családi boldogság lenne az álma, eképpen pedig nem túlzás azt gondolni, hogy már mindenki foglalkozott a babaváró hitel ötletével.
Családot vállalni nem kis felelősség, rengeteg elköteleződéssel, de annál több örömmel jár. Joggal merül fel a kétség, vajon mi vár arra, aki babaváró hitel kapcsán remél szebb jövőt magának és szeretteinek?
Megengedhetek magamnak egy családot?
Sokan kimondják, még többen nem, de alig akad ember, akiben ne merülnének fel kétségek, vajon elég erős alapokon áll-e érzelmileg, nem mellesleg pedig anyagilag, hogy családalapításra adja a fejét.
…
Ézsaiás könyvében olvashatjuk, hogy az én beszédem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi azt. Az öntözés ebben a nézetben az Igével történik. Tehát, ha mi újra és újra figyelünk, meghallgatjuk Isten Igéjét, az olyan, mintha csepegtető öntözéssel táplálnák azokat a magvakat, amit az Ige vetett el szívünkben.
Nem kerülhetjük el az öntözést, nem kerülhetjük el, hogy újra és újra ne kerüljünk kapcsolatba Istennel az ő beszéde által. Ha pedig ez megtörténik, az öntözés folyamatos, akkor gyümölcs fog teremni bennünk, a lélek gyümölcse, ami folyamatosan jó dolgokra, jó cselekedetekre sarkall majd.
Tudjuk mennyire fontos a termőföldnek a víz, ezt jó esetben eső formájában automatikusan megkapja bizonyos időközönként, amennyiben ideálisak a légköri viszonyok.
Ám sok esetben – és mostanában egyre gyakoribbak – azok a hetek és hónapok, amikor nem kapjuk meg a várva várt esőt. Ilyenkor szinte kiszáradt lélekkel vágyakozunk mi is, portól fulladozva az áztató eső után! Nem tagadhatjuk, milyen nehezen várjuk, hogy végre megnyíljanak az ég csatornái. Szerencsére a szívünk öntözésére nem kell ilyen sokat várnunk, mert Isten Igéje minden pillanatban kéznél van, hogy elmélyüljünk benne.
…
Ha arra asszociálunk, hogy egész életünk olyan, mint egy utazás, akkor könnyen asszociálhatunk egy olyan személyautóra, amellyel bejárjuk azt az utat, amit Fentről ránk szabtak.
Természetesen tudjuk, hogy ezzel az elmélettel csak és kizárólag azok az emberek tudnak azonosulni, akik hisznek a predestinációban, az eleve elrendelés azon formájában, hogy életutunk meghatározott rend szerint zajlik le: a születésnek a halálnak is pontos órája van, a közte lévő létnek pedig minden lépése, minden métere egy rajtunk kívül álló Hatalmasság irányítása, felügyelete alatt zajlik.
Hát nem éppen olyan ez, mint egy személyautóval való utazás?
A személyautóban utazás jelképezi az élet folyamát: el kell jutnunk A-ból B-be, minden esetben ez a végcél. „A” a születésünk ideje, ekkor ülünk be a jelképes személyautónkba, életünkbe, és járjuk be azt az utat, amíg elérünk „B”-be, az út végére. Ezt egyáltalán nem kell parafrazálni, mert mindenkinek hite szerinti döntése, hogy mit tekint „B”-nek.
…
A karácsony egy olyan szó, amely mindenkiben kivált valamilyen reakciót. Legtöbbünk előtt meleg, kedves emlékek merülnek fel, az otthon hangulata, az istentisztelet áhítata, ragyogó gyertyák, és a születés csodájának átélése gyerekfejjel. Ugye te is érzed, hogy rohanó életedben valahogy mélyre merült, megkopott ez az emlék, és egy másfajta értelmezés vette át a főszerepet életedben?
Mert mi is a karácsony: rohanás, bevásárlás, takarítás, az arcunkba vágódó reklámok és bugyuta filmek a televízióban, stressz és a „már megint itt van” kényszere.
Ha mindezt felednéd, és legalább egy röpke félórára vissza szeretnél találni önmagadhoz, a karácsony igaz jelentéséhez, Istenhez, a költészetre mindig számíthatsz. A legszebb karácsonyi versek talán magyarul születtek meg amióta irodalom létezik a világban, és ezt nem az elfogultság mondatja velem.
Annyi Istent, hitet, megnyugvást kereső költője talán egy nemzetnek sem volt, mint nekünk, magyaroknak. Persze egyéni értelmezés dolga, és neked is magadnak kell eldöntened, számodra melyek a legszebb karácsonyi versek.
…
A nyár elmúltával is akad bőven jó program Budapesten. Mozdulj ki lakásod kényelméből, fedezd fel a várost! A 2019-es őszi szezonra különböző kulturális, zenei, sport és közösségi lehetőségeket válogattunk össze nektek. Ebben a cikkben az Október-November havi eseményekről olvashattok egy-egy kis ízelítőt.
Zene
Október első felében sok
neves előadó fog koncertezni, mind a hazai, mind a nemzetközi zenei színtérről.
…
Még messze a karácsony, de már egész biztosan sokan elkezditek keresni a karácsonyi verseket. Ez több okból is történhet, vagy egyszerűen csak ráhangolódni a közelgő legszebb és legszentebb ünnepünkre, vagy megtanítani csemetéidnek azt a szép verset, amit annak idején vagy az iskolában, vagy a templomban magad is szavaltál.
De az is lehet, hogy épp lelkészként próbálod összeszedni gondolataidat, és a magyar irodalom klasszikusai között kutatod azt a legszebb karácsonyi verset, ami későbbi mondandód alapja lesz a karácsonyi időszak prédikációiban. Esetleg a vallásórás gyerekeknek és fiataloknak keresed a megfelelő szavalatot Szentestére!
Bárhogy is legyen nem könnyű feladat megnevezni azt a 10 karácsonyi verset, amelyre ráaggathatjuk a legszebb jelzőt. Azért nem, mert anyanyelvünk páratlan élményeket rejt magában, megfogalmazásban, képi világban, a szavak használatában, szinte az összes alkotás egyedi és csodaszép.
Ennek ellenére szemezzük ki azt a 10 legszebb karácsonyi verset az Istenes Versek oldalról, amit jó szívvel és szeretettel tudunk ajánlani kicsiknek és nagyoknak egyaránt!
…
Hogy ismerjük- e eléggé azt az 1921. november 27-én született, és mindössze 60 évet megélt Pilinszky Jánost, akinek még életében három rangos díj is jutott, arra nem mernék határozott igennel válaszolni. A Nyugatosok nemzedékének egyik meghatározó alakja, több, hajdani kiadvány, úgy, mint a Vigiliák, az Élet, az Ezüstök és az Új ember adott helyt és terjedelmet írásainak.
Pilinszky János igencsak ismerte az életet, és mint ilyen, igencsak jól is írt majd mindenről ami az elmúlt, - általam vízválasztónak is mondott- évszázad ilyen - olyan vonatkozásait illeti. Vízválasztó, képletesen szólva, mert a mostaniban, a XXI. században már szinte semmi sem olyan, mint amilyen volt, és megkockáztatom, hogy talán már nem is lesz az.
Katolikus költőként - íróként gondolkodott, írják róla az őt nálamnál jobban ismerők. Amit tudok: írt passiót, és epigrammát, lélekboncolást, lírai hangvételű írásokat, drámát, esszét, verset, prózát szépen, közérthetően. Mindent felsorolni, azt hiszem, igen sok magyar-irodalomóra szükségeltetne..!
Családfáját nézegetve, igencsak sokféle vérkeveredés az övé! Felmenői között vannak elnémetesedett franciák és elmagyarosodott lengyelek, állítom, külön élmény kicsit kutakodni a felmenői között! Pilinszky János édes szülei sem akárkik! Mérnöki végzettségű apja, amúgy még jog-doktori címet is magáénak tudhat, mint ilyen kerül ki az első világháború harcmezejére. Ott szerzett sebesüléseiből gyógyulgat valahol egy tábori kórháznak is mondott létesítményben, amikor megismer egy önkéntes hadi ápolónőt, Baitz Veronikát, akivel a későbbiekben házasságot is köt.
…
Vallom és vállalom kimondani, hogy nálam a művelt, sokoldalú, a világi dolgokban is járatos paptanár-ember a példakép. Már csak azért is, mert valamilyen égi-földi akarat mentén az egyik legszebb feladat végrehajtóját látom benne...
Magasztosabb életcélt a lelkek és a jellem pallérozásánál elképzelni alig, vagy szinte nem is tudok. Sík Sándor száraz életrajzi adataival nem untatnám az Olvasót, arra ott vannak a lexikonok és mindenféle tudós könyvek, amelyekbe néha a magamfajta parlagi betűvető is belekukkant.
Kicsit kutakodva életútjában, állítom: az 1889. január 20-i születésű Sík Sándorról értekezni nem mindennapi feladat még a nálamnál sokkal jobb tollú krónikásnak sem, viszont egy próbálkozást mégiscsak megér.
Édesapja korai halála, többek között 5 kiskorú árvát is jelentett özveggyé vált édesanyjának, Flóra asszonynak. Hogy ezeknek a felnevelése, iskoláztatása milyen anyai és anyagi küzdelem lehetett akkoriban, arról azért némi képet alkothat a kései Olvasó.
…
A nyugati ember habitusának egyik jellemzője, hogy hatalmas lelkesedéssel képes a világi dolgok felé fordulni, viszont belül, önmagában hajlamos elnyomni azokat a fel-feltörő igényeket, ami a jobb, kiegyensúlyozottabb élet felé terelhetné. Felfokozott munkatempóval vagyunk képesek dolgozni, szembe szállunk a világgal, óriási lufivá növesztjük egonkat, de ha arról van szó, hogy egy pillanatra meg kellene állni, átélni a létezés egyszerű szépségét, akkor már gondban vagyunk.
Közben, ha széjjel nézünk, szinte csak útkereső embereket látunk, akik egy olyan kiapadhatatlan forrást keresnek, amire csatlakozva nap, mint nap feltöltekezhetnek.
Miért a meditáció?
Van egy mondás, miszerint „az vagy, amit gondolsz”, és a ma embere egyszerűen képtelen koncentráltan gondolkodni, megfogja a „beérkező” gondolatokat, és addig ízlelgeti, tovább gondolja, forgatja, míg egy vég nélküli gondolatspirálba kergeti saját magát, aminek hatására éppen a meggondolatlan válaszok születnek a külvilág felé.
…
Viszonylag szűkre szabott életét kicsit körbejárva, rá igencsak elmondhatjuk, hogy a sorstól kapott hideget is, meleget is. Mint annyi sok más magyar családot, az első nagy világégés a Dsida család egzisztenciáját is alaposan megtépázta. A Szamos parti Szatmáron, 1907-ben megszületett Dsida Jenő már gyerekkorától szinte tudatosan készült az irodalmi pályára, talán nem is véletlen, hogy útjaik Benedek Elekkel már 16 éves korában keresztezik.
Bizony nagy kár, hogy mára már rég eltűntek az Elek-apó féle, erdélyi magyar kovász-készítő egyéniségek! Dsidáét sajnos keresztezi más is, éspedig egy veleszületett szívelégtelenség, ami egy végzetes meghűléssel tetézve 1938-ban pontot tett egy nagy ígéret végére. Bizony igazságtalan tud lenni a sors néha, főként azokkal, akiket megáldott vagy megvert valamilyen alkotói tehetséggel!
Nagy szerelmével, Melindával éppen csak hogy belekóstoltak a házasélet örömeibe, amikor egy kolozsvári kórházi ágy véget vet a szinte egy évet sem tartó boldogságuknak, kijelölve egy parcellát a Házsongárdi temetőben...
Ám amíg élt, rámondhatjuk, hogy lobogó szellemű emberként élt és alkotott. Dsida Jenő verseit, munkásságát, írásait, közöttük istenes verseit is, eme néhány sorban felsorolni, kielemezni, közel lehetetlen. Csatlakozása, bemutatkozása az erdélyi Helikon-osoknál kész regény.
…
Mint írogató kortársai jó részének, az ő útja is kacskaringósra sikeredett. Ötödikes gimnazistaként lett félárva és került Szekszárdra a nagyszülők védőszárnyai alá, Cenci mamát meg is örökíti majd egy regényében, a Halál fiai-ban, érdekes olvasmány! Anyja műveltsége szinte predesztinálta a tanári pályára.
Tanári pályájának állomása: Baja, Szekszárd, Újpest, Szeged, Fogaras majd ismét Pest. Első művei Nagyváradon, a Holnaposok városában jelennek meg egy Antológiában, önálló kötete, a Levelek Irisz koszorújából majd csak a következő évben, 1909-ben lát nyomdát. Érdekes adalék munkásságához: Dante Isteni színjátékának olaszról magyarra való fordításáért olasz állami kitüntetést kap, Játszottam a kezével című, 1915-ben írott verséért pedig eltiltást a tanári pályától...
Babits Mihály versei egyedinek is mondhatók, íróberkekben ő a tudós költő, ami egyébként benne jól megfért a lírikussal is. Fortissimó című, lényegében háborúellenes verséért újból meghurcolják.
Adyhoz és a Holnaposok-hoz való kötődése külön történet. Magánélete sem akármilyen! Ady halála után, annak özvegye, Csinszka,(Boncza Berta) nála talál vigasztalást, de az is érdekes történet ahogy elszereti titkárának, a költő Szabó Lőrincnek a menyasszonyát, írói álnevén Török Sofie-t akivel házasságot is köt. Egykori nyaralójuk az esztergomi Előhegyen a híres autogrammok falával ma Babits-emlékmuzeum.
…
Ady Endrét több rétegűként is értelmezhetnénk, költészete hatásainak maximálisan tudatában lévő íróként totálisan felsőbbrendűnek érezte magát, mint a próféta, aki tudatában van próféciáinak, és az sem érdekli, ha olykor bolondnak tekintik, ő akkor is a számára kijelölt úton halad.
Költészete több rétegből tevődik össze, ezeknek egy rétege az istenes versek, amelyek Ady számára épp úgy meghatározó jelleggel bírnak, mint az az újítás, ami egész költészetére jellemző, ő maga mondja, hogy „új időknek, új dalaival” tör be. Ez az újítás megjelenik szimbolizmusában, a megújított versritmusában és egész jellemében, ami kiemeli költő társai közül is.
Ady az Istenes versekben is teljesen újszerű módon jelenik meg, nem hitt magában a vallásban, bár protestáns nevelést kapott, Istenhez fűződő viszonyát mégsem hatja át a vallási dogmatizmus, de a gyerekkori vallási élmények annál inkább nyomot hagynak.
Ady a nyers Istent keresi, amiről még a protestantizmusnál is jobban levetkőzi a sallangot. Ennek ellenére a versek személyes kapcsolatként mutatja be Ember és Isten kapcsolatát, de bátran mondhatjuk, Ember és Isten összetartozását. Hasonlóságot fedezhetünk fel Balassi Bálint vallásos lírájával.
…
Abban a celeb dömpingben és fake news örvényben, ami egy-egy Facebook szörf alatt szembe jön velünk, valójában üdítő színfolt, ha találkozunk olyan csoportokkal, ahol magyar versekkel foglalkoznak, akár tematikusan szétbontva, akár csak a versolvasás öröméért.
Azért is örömteli mindezekről tudni és követni, mert a kiragadott idézetek, amelyeket általában giccsesebbnél, giccsesebb képre írva terjesztenek a megosztók, nem adja vissza azt a boldogság-szeletet, ami a teljes vers elolvasása adna.
Csak akkor ismerhetjük meg mélységeiben a költő motivációját, a vers ízét és mondanivalóját, akkor tudunk abban az álom adta világba belépni, amit a költő szavakkal rajzol számunkra. Talán ez a kimondatlan igény hozta magával, hogy az idézetek helyett szívesen olvasnak, osztanak meg teljes verseket a Facebookon.
Akár ünnep napokon, akár család számára fontos napokon, vagy épp a boldogság kinyilatkoztatásaként egyszerűen ellenállhatatlan vágyat érzünk arra, hogy megosszuk kedvenc verseinket, amit olykor – biztos vagyok benne – akár „életmentő” mantraként is tudunk ismételgetni. Hatását mindenki megfigyelheti önmagán!
…
A húsvéti verseket a legtöbben óhatatlanul, automatikusan összemossák a locsoló versekkel. De mégis honnan ered ez a szokás, és mit jelképez?
Több értelmezés is létezik a locsolás eredetét illetően. Mindegyik más szemszögből, más elvek alapján vizsgálja ezt, a manapság is népszerű szokást.
Tény, hogy külön műfajjá nőtte ki magát a locsoláshoz elmondott, többnyire kedves, néha humoros versikék komponálása. Az egyházhoz köthető felfogás szerint Jézus halálát követően a római katonák locsolva űzték el az asszonyokat Isten fiának a sírjától.
Lényegesen ismertebb, és elfogadottabb a világi elképzelés, amely a termékenységet, a szerelmet, a nemek egymáshoz vonzódását teszi a fókuszba.
…