A régi házban, hol apánk ilyenkor aranyba mázolt almát és diót mesélve karcsu, vidám angyalokról kik zsákban hordanak ma minden földi jót. Emlékszel anyánk boldog asztalára, hol illatozva gőzölt a frissen sült kalács, a gyertyafényből, fenyő illatából szövődött a derűs, ünnepi varázs? Istenem, ha még egyszer lehetne asztalodhoz ülni, édes jó anyám, s a Te … Olvass tovább
Megszületett. Éjszaka volt és ragyogtak fenn a csillagok. Én hiszem a szép csodát, Hogy kedvéért kigyúlt egy égi lámpa És jötte szűzen érte Máriát. Megszületett. És élt harminchárom évet. Én hiszem a bús csodát, Hogy kereszten halt, feltámadott És elevenen a mennybe szállt. Megszületett.
Foszlik a fény, fogy a hő, közeledik az idő, meg kell már születned! Gyűlnek is a pásztorok, igazodik száz torok édes énekednek. Nem tudjuk, hogy merre fog jót jelentő csillagod rőt egünkre kelni. De a jászol barma vár s három keleti király készül útrakelni. Az alázott s a szegény sorsa sűrű éjjelén jöttöd után reszket. … Olvass tovább
Nem hallod-e? kopogtat valaki… Told hátra, édes anyjok, a reteszt! Setét van künn s erősen fú, esik, . . Erszd be a szegény utast, ereszd Boldogtalan, kinek ma útja van, S ott éri a szent est, hot idegen… Csak. erre, erre! bátran egyenest, – A szó elég jókor tesz idebenn! – Ah, ifjú s vándor, … Olvass tovább
A mi kisfalunkban, egy kis fehér házra, Leszállt a karácsony Simogató szárnya. Majd a házigazda Letéve pipáját Kinyitja a család Öreg Bibliáját Ahogy elköltik az Ünnepi kalácsot: Énekelnek egyet… Így szokás ez nálok S mig olvas belőle Mind ügyelnek rája, Áhitattal nézik Hogy mozog a szája? Majd kopogás hallik, A szomszédok jönnek Szép jóestét s … Olvass tovább
Mesével nagy gyermekszemedben megjöttél újra szent karácsony, jöttél szívekbe sekrestyésnek: gyertyásan gyúljon az öröm. És minden oltár átkot fáklyáz, ökölbe görbül a köröm, vér csurran a karácsonyfákról, könny gömbölyül az új kalácson… Naptámadattól naplenyugatig csendőrszurony feszül az égnek: úgy tartják az álcsillagokkal kicifrált rongyos horizontot… Hol most az angyal? Az, ki régen ez éjen békeszárnyat … Olvass tovább
Fehérszakállas mennyek bóbiskolnak a törten megkönyöklő tornyokon. Pillámra hull virágzón és elolvad a súlyos égből egy könnyű szirom. Elhangzott lépteket őriz a mellem, szemem gyerekkori csillagokat. Három fáradt bölcs kételkedik bennem a betlehemi fényesség alatt. Létek-fehér tájon át sorakozva a gyermekkorba tartó lábnyomok, a harangzúgás hömpölyögve hozza a fény gyűrűin ringó templomot. Báránybéléses köd borul … Olvass tovább
Lelkem pusztaságos éjjelén keresztül Kétes ködvilággal egy sugárka rezdül. Csillag -é vajon, mely, mint vezérszövétnek, Üdvözítőt hirdet az emberiségnek? Vagy csak földi hitvány pára, mely föllángol S éjt táncaikhoz rémeknek világol? Akár csillag legyen, biztos éji lámpa, akár bújdosó láng – én megyek utána! Mért féljek követni, ha lidérc is? hiszen Akkor is jó helyre … Olvass tovább
Népszámlálás volt Betlehemben, – így szól a Karácsony története, – s akkor született meg egy istállóban az Úr egy Fia, – Mária Gyermeke… Nem volt, ki szállást adjon nékik. Barmok lehelték rá a meleget. Nem volt egy pólyája, egyetlen takarója, Meséli a monda… Mert ott született! De Cegléden, vagy Kecskeméten, a Hortobágyon ha született volna, … Olvass tovább
Mint Betlehemben, zsúfolt a város,megszállta tenger idegen.Uram, szállásra hol találsz most?Nem maradsz-e a hidegen? Szívem istállójába, amelyszálást csak barmoknak adotttérjél be hát! Számodra van hely,találsz egy csendes jászlat ott. Csillogó arannyal, drágakővelnincs ékesítve ez a ház.Mégis, ne rettenj vissza tőle,ha szénát, pozdorját találsz, Ha nem lehet méltó tehozzád,Kinek egek örvendenek…Lásd, ez vagyok… térjél be hozzám,s … Olvass tovább