Mióta élek, rajtam rabbilincs van.
Az életfához kötött láncos eb:
Én a végtelen, havas pusztaságba
S az örök csillagokba kémlelek.
…
Hogy mért csak így:
Ne kérdezzétek;
Én így álmodom,
Én így érzek.
…
,,Kit küldjek el?’’ – Ma újra hallom hangod,
Tündöklő trónon ülő Égi Felség!
És pártos szívem megremeg szavadtól,
Mert jól tudom, hogy nincs jogom maradni.
…
Sok vad vihar vonult el már fölöttem.
Mindből kivezetett az Úr. Nem értem,
hogy? s miért? De jól tudom, hogy közben
Anyám imádkozik.
…
Mint a szikla, áll keményen,
Nagyot ígér vad hevében,
Kardot villant vas kezében…
Könny ég tagadó szemében.
…
Új isten szól hozzátok, emberek!
Nem templomok setét hajóin úszó
Tömjén között ragyog fel tűz-szeme
Barnult szentképek arany keretéből,
…
Az éjszakáid csillaghímesek,
A nappalodban zeng aranysugár.
Ha akarod, kint zúzmara zizeg,
S ha akarod, bő termést oszt a nyár.
…
Miképp fogadjunk kétszínű nap?
Te diadalkapu: a sírba!
Derült álarca a halálnak…
Verem, virágokkal borítva.
…
Jeruzsálemnek útja oly csodás,
olyan gyönyörű, mint egy álmodás.
Lángolva süt a fénylő Nap hevet,
nézi ez ünnepi, nagy sereget.
…
Győztes Hősnek jár a pálma,
Virágeső hull útjára,
Hozsánnát zeng ezer ajak,
Tárva-nyitva ajtó, ablak.
…
Az ünnep zaja az eget éri,
Tolong a nép a rézoltár körül.
Míg az énekkar az Urat dicséri
Vásári nép a téren tömörül.
…
Azon a napon virágzott a Föld!
Pálma nőtt a tövisek helyében,
amikor annyi kiáltás hangzott:
„Áldott, Aki jön az Úr nevében!”
…
Kedron völgyéből tavasz-illat árad,
Lágy szellő viszi Jeruzsálem felé…
A megújhodó élet zsongó muzsikája,
Kíséri halkan a kőházak közé…
…
Békességed, mint a folyóvíz,
körülvesz és ölelve ringat.
Te vagy a Cél, Te vagy a partja
az álmaimnak.
…
Emberek istene,
Istennek embere,
Te lehajlott fejű,
Megszegezett kezű,
…