← Magyar költők versei

Gerő Sándor – Imádság csendességért

Uram, segíts elcsendesedni!
A természetben a múló idő
malomkövei zakatolnak.
Suttog a fenyő.
Sóhajt a cserje.
Nyög a tölgyfaág.
Harangoz a gyöngyvirág.

Uram, segíts elcsendesedni!
Az utcákon nyegle gépparipák
száguldanak félelmetesen.
Daloló autók.
Síró szirénák.
Nyüzsgő emberek.
Zajongó gyermeksereg.

Uram, segíts elcsendesedni!
Mert a szívem ma fél és nyugtalan.
Pedig sorsom a te kezedben van.
Rémít a Sátán.
Retteg a lélek.
Erősségedbe
Jó Istenem, fogadj be!

Ezt a verset az életmű megismertetésének szándékával tesszük közzé. Ha Ön a szerző vagy a jogutód, és nem kívánja, hogy a mű itt szerepeljen, jelezze felénk, és haladéktalanul eltávolítjuk.

Gerő Sándor összes verse

Hibát találtál a versben vagy a szerző nevében? Jelezd szeretettel — javítjuk.

Tetszett? Oszd meg: Megosztom Facebookon