Magyar költők versei

Szabó Lőrinc

Sokszor tűnődtem: vajon hiszi pap
bátyám Istent? S hogy hiszi? Ami csak
volt, érv, pro s kontre, mind előkerült;
sőt, bármi jött szóba, ha sikerűlt

Baranyi Ferenc

Figyelj rám egy kicsit
s ne bújj előlem el,
ilyenkor önmagad
elől is rejtezel.

Mentovics Éva

Hófehér csend volna jó,
szép, lélekbe olvadó.
Hótiszta szó, hótiszta lét,
értékelni, ami tiéd,

Körmendi Gitta

Ha csak egy ember is megfogja a kezem,
érti, amit mondok, és lépni mer velem,
hogyha lelkéig ér szívem üzenete,
én a csillagokig is elmegyek vele.

Wass Albert

Láttam a halált:
arca fehér volt és a szeme kék,
olyan szelíden nézett,
nem nézett úgy rám senki rég:

Túrmezei Erzsébet

Legyőzhetetlen!
Égi dimenziók, örök arányok
Isten diktálta, ember-írta Könyve!
Küzdünk ellened porszemek, parányok…

Túrmezei Erzsébet

Valami mindig vár.
Hol munka, lárma, hajsza,
hol a mindennapok küzdelme, harca,
hol keservek és kísértések,

Magyar költők versei

Viszontlátásra, - mondom, és megyek.
Robognak vonatok és életek -
Bennem, legbelül valami remeg.
Mert nem tudom,

Reményik Sándor

Itt is, ott is menyegző, Kána.
Öröm villan e bús világra.
Ritka, drága kicsike ünnep:
Az arcok egymásra derülnek.

Reményik Sándor

"Mert bajok vettek engem körül, amelyeknek
számuk sincsen, - utolértek bűneim,
amelyeket végig sem nézhetek, - számosabbak
a fejem hajszálainál, - és a

Túrmezei Erzsébet

Olyan jó élni Isten műhelyében,
ott formáltatni hűséges kezében
kemény vésővel, döngő kalapáccsal,
szerető, szelíd, szent simogatással.

Herjeczki Géza

(Dávidé)
Rólad és Neked énekelni jó!
Dávid, nagyobbik fiunk
három éve már, hogy dicséri,

Gárdonyi Géza

Mintha látnám a fehérruhás szentet,
amint Jairus házához közelget,
s hírül hozzák, hogy meghalt a leányka!
Jézus ránéz az elsápadt apára:

Békefi Pál

Azt még megértem,
Ó, királyok Királya,
Hogy a mi tengernyi
Bűneinket látva

Balog Miklós

Miért vitatod, van-e Isten vagy nincs,
Létezik-e a pokol vagy a menny?
Nem vita dönti el ezt, sem a szókincs
Még csak a hit se, hisz úgyse hiszel.