Magyar költők versei

Assisi Szent Ferenc

Uram,
tégy a béke eszközévé.
hogy szeretetet vigyek oda,
ahol gyűlölet van,

Árvai Emil

menekülés a földi valóságból
e szörnyű valóságból
a mennyei valóságba
menekülés Őhozzá

Gerzsenyi Sándor

Ismertem egy kínzott embert.
Árva volt szegény.
Evezőjét vesztett bárka
a lét tengerén.

Füle Lajos

Ha fájni kezd majd, ami vagy,
és ami nem vagy, bár lehetnél,
majd ha bevallod végre, hogy
sosem voltál igaz keresztyén,

Emőd Tamás

Mennyi vad aggodalom,
Izgalom és mozgalom.
Meddig áll a vigalom?
Lángírás van a falon!

Bódás János

Csodálatos a prédikáció,
- gúnyolhatják-, itt Istené a szó!
S ha belülről látnád a szíveket,
elállna akkor a lélegzeted:

Barabás Éva

Különös bíró.
Nevetést szüntet.
Szavára szíved
torkodban lüktet.

Balog Miklós

(Gal. 6,2)
Akkor igaz a szeretet szívedben,
ha megkönnyíti társad terheit;
akkor beszél a leghitelesebben,

Balogh József

Istenem, jaj, szeress minket,
Jobban annál, amint illet.
Kolonc pórázt viselt lélek
Félelméből lassan éled.

Assisi Szent Ferenc

Uram tégy engem békéd eszközévé,
hogy szeressek ott,
ahol gyűlölnek.
hogy megbocsássak ott,

Árvai Emil

Ballagsz életed útjain...
Egy titkos kamera figyel,
szavaid, gondolataid
rejtett mikrofon veszi fel.

Haraszti Sándor

Fent sok, sok csillag felett
van vágyaim hona.
E földi küzdés helyett
úgy vágyom én oda.

Kárász Izabella

Tudom, számot is kell majd adnom,
Minden megírt, nem írt sorért,
Tudott, nem tudott sok-sok bűnért,
Ismert, nem ismert sorsokért.

Vadas József

Ha lerogytok a földre, s úgy érzitek, hogy
rátok szakadnak a felhők,
Ha hosszú viták meddősége kiegyenesíti
agytekervényeiteket,

Kárász Izabella

Így nem könyörgött senki még,
Mint én könyörgök a hitért,
A nagy hitért, a szent hitért,
Amit nem adnék semmiért.