Magyar költők versei

Túrmezei Erzsébet

Valami mindig vár.
Hol munka, lárma, hajsza,
hol a mindennapok küzdelme, harca,
hol keservek és kísértések,

Magyar költők versei

Viszontlátásra, - mondom, és megyek.
Robognak vonatok és életek -
Bennem, legbelül valami remeg.
Mert nem tudom,

Reményik Sándor

Itt is, ott is menyegző, Kána.
Öröm villan e bús világra.
Ritka, drága kicsike ünnep:
Az arcok egymásra derülnek.

Reményik Sándor

"Mert bajok vettek engem körül, amelyeknek
számuk sincsen, - utolértek bűneim,
amelyeket végig sem nézhetek, - számosabbak
a fejem hajszálainál, - és a

Túrmezei Erzsébet

Olyan jó élni Isten műhelyében,
ott formáltatni hűséges kezében
kemény vésővel, döngő kalapáccsal,
szerető, szelíd, szent simogatással.

Herjeczki Géza

(Dávidé)
Rólad és Neked énekelni jó!
Dávid, nagyobbik fiunk
három éve már, hogy dicséri,

Gárdonyi Géza

Mintha látnám a fehérruhás szentet,
amint Jairus házához közelget,
s hírül hozzák, hogy meghalt a leányka!
Jézus ránéz az elsápadt apára:

Békefi Pál

Azt még megértem,
Ó, királyok Királya,
Hogy a mi tengernyi
Bűneinket látva

Balog Miklós

Miért vitatod, van-e Isten vagy nincs,
Létezik-e a pokol vagy a menny?
Nem vita dönti el ezt, sem a szókincs
Még csak a hit se, hisz úgyse hiszel.

Assisi Szent Ferenc

Uram,
tégy a béke eszközévé.
hogy szeretetet vigyek oda,
ahol gyűlölet van,

Árvai Emil

menekülés a földi valóságból
e szörnyű valóságból
a mennyei valóságba
menekülés Őhozzá

Gerzsenyi Sándor

Ismertem egy kínzott embert.
Árva volt szegény.
Evezőjét vesztett bárka
a lét tengerén.

Füle Lajos

Ha fájni kezd majd, ami vagy,
és ami nem vagy, bár lehetnél,
majd ha bevallod végre, hogy
sosem voltál igaz keresztyén,

Emőd Tamás

Mennyi vad aggodalom,
Izgalom és mozgalom.
Meddig áll a vigalom?
Lángírás van a falon!

Bódás János

Csodálatos a prédikáció,
- gúnyolhatják-, itt Istené a szó!
S ha belülről látnád a szíveket,
elállna akkor a lélegzeted: