Magyar költők versei

Schvalm Rózsa

Emberek az idők jeleit figyeljétek,
világ órája lehet, éjfélhez közeleg.
Jelek: szökőárak, katasztrófahelyzetek,
ne rejtsétek miként strucc, homokba fejetek.

Sándor Ernő

Alföldön, fákon zúzmara,
adventi hajnal zápora,
ezüst mezők, ezüst világ…
Szobánkban csend és béke van,

Mécs László

Valaki rálehelt a hegyek hó-süvegére
s az óriások felujjongtak: végre!
Valaki rálépett a folyók jegére,
s mikor százezer folyón megroppant a jég,

Radnóti Miklós

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága

Ábrányi Emil

Különös zarándok állott meg előttem,
Az esti homályban, az alkonyi ködben.
Hosszú haja kuszán omlott a szemébe,
Kínos barázdákkal volt fölszántva képe

Heltai Jenő

Ősz, ősz ne siess!
Ne kergesd el a nyarat,
a meleg fényt, sugarat.
Süss ki még, nyári nap,

Reviczky Gyula

I.
Akárhogy küzdök ellened,
Ha már felém nyúl csontkezed,
Nem fogni meg: nem rajtam áll,

Somogyi Imre

(Teológusok tanévzáróján)
Vigyétek az Ige bizonyságát szerte,
hogy az embert Isten csak azért büntette,
mert elfordult tőle és szent parancsától,

Heltai Jenő

Tudd meg: szabad csak az, akit
Szó nem butít, fény nem vakít,
Se rang, se kincs nem veszteget meg,
Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet,

Gerzsenyi Sándor

…És megdöndül a barlang mély odúja,
És feljajdul az Úr beszéde búsan.
Komor szavának rettentő a súlya,
S visszhangja vádlón kondul minden zugban:

Túrmezei Erzsébet

“Minden gondotokat őreá vessétek” 1 Pét 5,7.
“Minden lehetséges a hívőnek” Mk 9,23
“Mindenre van erőm a Krisztusban” Fil 3,20
“Mindenért hálát adjatok” Ef 5,20

Ady Endre

Neved sem értem, Istenem,
De van két árva, nagy szemem
S annyi bolondot látok,
Hogy e sok bolondságból

Füle Lajos

Múló időm, URAM, TEREMTŐM,
csak forgács az időtelenből,
a véges út, a földi pálya
a teremtés szakadt szilánkja.

Emma Isenhour

Ha van valamid, ami jó,
Ami barátaiddal megosztható,
Legyen bár csak egy apróság:
Hozhatja Isten áldását.

Áprily Lajos

Ha sorsom néha megtapos
s bú fogja szívem át,
elmondok egy csodálatos
igéjű mély imát.