Magyar költők versei

Dömötör Ilona

Csak egyet kérek, egyetlen Királyom
az évnek kezdetén:
hogy végeztéig mindegyik szavadra
igent mondhassak én.

Kárász Izabella

Áldd meg, Úristen, számunkra ez évet,
Hogy magasztaljon Téged minden ének,
És áldásodat a lelkünk érezve,
Feljusson az égbe!

Túrmezei Erzsébet

Év előttünk, év utánunk,
harcok zúgtak át felettünk,
s könnyözönben, vérözönben 
békekövetek lehettünk. 

Reményik Sándor Dedikáld valakinek → Köszöntésére vagy emlékére

Igaz: én válogattam.
Költészetembe nem vittem bele
Más érzést, csupán azt, amelynek volt
Istentől kapott nemeslevele.

Bódás János

Megszületett Isten Fia,
világra hozta Mária,
kire leszállt a Magasságos,
Aludt a város.

Kun Magdolna

Még erő felett kapaszkodom
minden szalmaszálba,
ami marasztal, visszaránt,
ebbe a valótlan világba,

Kun Magdolna

Nem az fáj, hogy elillannak a gyorsan futó évek,
és arcomra az időráncok mély rovátkát vésnek,
inkább az a tudat fáj, és az nyomaszt itt benn,
hogy nem tudom mi vár rám az égben odafent.

Ürögdi Ferenc Dedikáld valakinek → Köszöntésére vagy emlékére

Minden ádvent kegyelem:
Vétkem jóvá tehetem.
Minden ádvent vigalom:
Isten Úr a viharon!

Pósa Lajos Dedikáld valakinek → Köszöntésére vagy emlékére

Nagyobb kincs a földön
Nincs a szeretetnél.
Örülj ha valaha
Valami jót tettél.

Somogyi Imre Dedikáld valakinek → Köszöntésére vagy emlékére

Csillagvilágos téli este van,
Családi körben ülök boldogan.
Téli szél szárnyán jött az üzenet:
Rongyos viskóban Jézus született –

Somogyi Zsolt

Felnézek az égre minden áldott este,
Keresem az Istent, mert beszédünk lenne.
Nehéz szívvel várok csöndben a soromra,
Tudom odafönn is rengeteg a dolga.

Reményik Sándor Dedikáld valakinek → Köszöntésére vagy emlékére

Nem volt ilyen szobám soha:
Alacsony kis padlásszoba,
De szeme égigérő hegyre néz
S a hegy viszont az ő szemébe.

Reményik Sándor Dedikáld valakinek → Köszöntésére vagy emlékére

Halványpiros hegyi virág
Öleli lábát a keresztnek.
Távolról a sötét fenyők:
Titoktudó konok erők

Reményik Sándor Dedikáld valakinek → Köszöntésére vagy emlékére

A borbereki templom falára írom
Fölötte égig ér a szirt.
Olyan törékeny, oly kicsi.
Harangja elhaló szavát

Horváth Béla

Isten ma földre küldte minden sugarát.
Az ég sötét, a föld világos.
Megjött az Irgalom a kárhozat fiához.
A Szabadítót váró népnek szól a dal ma.