Még erő felett kapaszkodom
minden szalmaszálba,
ami marasztal, visszaránt,
ebbe a valótlan világba,
de ha egyszer nem tart már meg
egy szalmaszál sem,
itt kell, hogy hagyjalak
földi kedvesem
Nem tudom az utam, hová is vezet,
merre futnak velem a csillagszekerek,
de azt tudom, addig várok rád,
míg meg nem látom árnyéktested
fényes vonalát
S te szállsz-e velem
felhőszárnyú, égi lovasom,
ha angyalsereg lágy hangja szól,
-itt az alkalom,
hogy társul szegődj,
társam legyél,
messzi-messzi távolságú
csillag-utamon?
Nagyon tetszik, követlek máshol is: