bibék vagyunk az Ő szent tenyerében
viharszelére billegünk Levéltáncoltató lélegzetvételében
borzolódunk mikor orkánja ér
meg-meglehelget porzószál Szelíden
…
A teremtés bármilyen széles,
ólnál is szűkösebb.
Innét odáig. Kő, fa, ház.
Teszek, veszek. Korán jövök, megkésem.
…
Tócsában örvénylő bogár
tutaja sárga szalmaszál
lábával verdes és kaszál
meghal amire partraszáll
…
Valami örök tovasuhogás
valami csöndbe, puha végtelenbe,
valami tegnap, mely mintha ma lenne,
valami vízalatti ragyogás,
…
Életet az életnek
Atyát a híveknek,
Mindenhatót az embernek,
hitet a hitetlennek.
…
Van hozzá kinyújtott tenyér és sebezhető szív
Kanyargó ösvény és völgyeket ívelő híd
Van hozzá szándék és hang, mely most is hív
Hiány és szenvedés, mely lángparazsat szít
…
A fény látóvá tesz,
hisz a vaksötétben
mindegy,
hogy lát-e a szemed.
…
Vajon imádkozol-e értem,
Mikor leszáll a csendes alkony,
S a kis szobádban egyedül vagy,
Hogy senki már ne zavarjon.
…
A béke szeretnék lenni.
A nagybetűs béke, ami szíveket jár át,
hegyeket mozgat, életeket ment.
A béke szeretnék lenni.
…
Pörög az orsó, s az élet fonala
lepereg gyorsan, mint száraz falevél.
Forró nyár után jön ősz, s hideg tél.
Álmatlan éjszakák, ködös hajnalok.
…
Mit ér a szó, a holt betű,
Ha a Lélek nem hatja át?
A Lélek vezessen téged,
Ha olvasod a Bibliát!
…
Egyszer majd lejár az időd
és megállasz Jézus előtt.
Számot kell adnod mindazokról
a tettekről és a szavakról,
…
Ma elém szállt egy világító árnyék,
Emlékalak, ki ma is köztünk jár még.
Tespedt falun, forrongó városon
Így énekel, mint sebtén átoson
…
Nekünk ellentmond minden e világon.
Velünk felesel a hullott haraszt,
Tövis sérteget törött téli ágon.
mi hivogatjuk mégis a tavaszt.
…
Ó de jó ilyen csendesen élni…
Semmit se várni, semmit se kérni,
És lelki jókat kapni szüntelen.
Nem sikoltani és nem kacagni,
…