Bábel
újra-épülő, szörnyeteg
tornya sötéten áll fel.
Százan
…
Istenem földben, fűben, kőben,
Ne bántsuk egymást mostanában:
Sokat járok a temetőben.
Sokat emlegetlek, citállak:
…
Elhervad a virág, kidől a büszke cser,
Mélység lesz a tető a tenger fenekén;
Ama törvényt, mely szűl, változtat, elseper,
Egykor fénylő bolygók mutatják feketén. -
…
Elgondolom, hogy mi a Karácsony,
igazság-mese, valóság-álom.
Szívünkben nyíló szépséges virág,
szeretet-fénybe merülő világ.
…
Az Isten küld, testvéreim tinéktek,
hogy sugarai eleven tüzét,
amik arcáról a szívembe égtek,
sugározzam csendesen szerteszét
…
Arcraborulva fekszem éjszakánként,
mint a tarkónlőtt szökevény.
Vallatom a beszűrődő sivár fényt:
kinek, mikor és mit vétettem én?!
…
Tél van megint!
Reggel amint
fölébredek,
még betekint
…
Még úr a sötétség,
hosszúak az éjek,
pihen a föld öle,
hideg a tél.
…
Most, hogy a földön minden
költemény bús,
csapongó szárnyon Hozzád repülök,
s Neked dalolok, karácsonyi Jézus!
…
Aki magot szór ablakába
és gyertya vár az asztalán.
A várók nem várnak hiába.
Egy angyal kopogott talán?
…
I.
Sárga gyopár fedj bé; zöld rozmarin ága hajolj rám!
Bús sírom hantján, nyílj ki fehér liliom!
Hű mátkám! a gyopár szív-búdat; a rozmaring, édes
…
Jézusunk, adj erőt, hogy ékesen járjunk
Illendő ruhában, méltóképpen várjunk
Add, hogy kerülgessük a bűnt, sötétséget
S ama jobb hazában megláthassunk Téged.
Ádvent idején szembe jön velünk
földi vándornak öltözötten
ünnep-várásunk országútján,
lélek-terhelő nagy ködökben…
…
A hó csendben lebben,
nagy lepke-pelyhekben
s mindent belep…
Fehér lett a sivár,
…
Szenteste, hogyha újra eljön, én is
csatlakozom a csordapásztorokhoz
és térdemen, ha Betlehembe érek
tudom, Jézusom vétkemből feloldoz.
…