Gerzsenyi Sándor – Várom őt

Szenteste, hogyha újra eljön, én is
csatlakozom a csordapásztorokhoz
és térdemen, ha Betlehembe érek
tudom, Jézusom vétkemből feloldoz.

És bárány lesz a szívem. Tiszta, gyapjas,
fehér, szelíd bárány. Karomba véve
megcsókolom majd ujjongó örömmel
és rábízom örökre szent kezére.