Istenes versek

Fórián Andrea

ujjaim között morzsolgatom
a Szót
szétfeszítve nyitott tenyérrel
a miseruha hűvös szentségét érintve

Fórián Andrea

Öt perc múlva éjfél. Megyek a
nyirkos hegyi úton,
zöldmohás kereszt a vállamon.
Ha nem bírom, húzom.

Fórián Andrea

nagy tettek
apró dolgokban
zsugorodnak össze
rózsaszín emléket

Verstől versig - Blog

Kit említhetnénk hamarabb az istenes versek klasszikusának a magyar irodalom hajnalán, mint Balassi Bálintot? Balassi Bálint épp a reformáció kellős közepén alkotott, amikor az emberek többsége óriási változás előtt állt az Istenről alkotott felfogás tekintetében.
Annak ellenére, hogy Balassi áttért a katolikus hitre lélekben protestáns maradt, mindez nyomott hagyott istenes verseiben, és elmondhatjuk, hogy a vallásos művei révén érte el művészetének csúcsát. Balassi istenes versei egy 20. századi költő hangvételéhez hasonlítható, mégpedig Ady Endrééhez.
Balassi Istenhez fűzött kapcsolata, a hit számára individuális tényező, egyéni kapcsolatot keres Istennel, ebbe belefér az, hogy néha vitatkozik, követelőzik vagy épp teljesen bensőséges hangot ütnek meg versei.
Ez a formai és hangvételben történő újítás azóta minden költő versében megjelenik, olyan mintha mindannyian Balassit akarnánk utánozni, kérünk és követelünk, behódolunk vagy hálálkodunk, ezek mind-mind szerves részei az istenes verseknek.

Pilinszky János

Elevenen a csillagok alá,
az éjszakák sarában eltemetve,
hallod a némaságomat?
Mintha egy égbolt madár közeledne.

Pilinszky János

A kegyelem és öröm együtt ért
azzal, amit nyomorúságnak
neveznek általában.
Szög és olaj lehetne címerem,

Balassi Bálint

1 Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr!
Bujdosó elmémet ódd bútól szívemet, kit sok kín fúr!
2 Sok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár mentségére,
Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd vesztségére!

Garai Gábor

Jókedvet adj és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.  
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc, vagy siker.

Ady Istenes versek

Hiszek hitetlenül Istenben,
Mert hinni akarok,
Mert sohse volt úgy rászorulva
Sem élő, sem halott.

Verstől versig - Blog

Sokan, sokfélék vagyunk, de mindenkiben rejtőzhetnek olyan tálentumok, amelyek idő, akarat vagy alkalom hiányában nem tudnak felszínre törni, kiteljesedni. Lehetséges, hogy csak olvasni szereted a verseket, ám az is megtörténhet, hogy próbálkoztál már versírással, csak motiváció hiányában abbahagytad, netán aktív költő vagy, és folyamatosan keresed a lehetőségeket.  Bárhogy is legyen, lehetséges, hogy ez a pályázati kiírás épp neked szól vagy egy kedves ismerősödnek! :-) Ajánlom szeretettel!
 
A DAVID ARTS
2016-os antológiájának pályázati kiírása.

Áprily Lajos

Én Istenem, legyek vidám,
hogy házamat vidítni tudjam.
Mosolyogjak, ha bántanak
és senkire se haragudjam.

Berzsenyi Dániel

Isten! Kit a bölcs
Lángesze fel nem ér,
Csak titkon érző lelke
Óhajtva sejt:

Verstől versig - Blog

A válasz meglehetősen sokoldalú. Ugyanakkor nem is biztos, hogy most a jelenlegi, zűrzavaros világban épp ez a legégetőbb kérdés, hogy helye van-e mindennapjainkban Istennek, vagy a Hozzá, Róla írt verseknek?
Adnak-e valami pluszt? Divatosan fogalmazva: feltöltenek-e pozitív energiával, lehangolnak vagy éppenséggel felháborítanak,  hogy ebben a racionalitástól és tudatosságtól bűzlő világban semmi helye egy megfoghatatlan, bebizonyíthatatlan valaminek, amit Istennek nevezünk?
Ezek a felvetődő kérdések természetesen nem újkeletűek, és a válaszukat sem a vakhitben kell keresni, tény azonban, hogy a magyar irodalom szülte istenes versek írói is átestek ezeken a kétségeken, amikor feltört bennük a megállíthatatlan gondolat, amit szavakkal értelmezhető formába tereltek, mindez végül versként manifesztálódott. A versszerető ember legnagyobb örömére.
A magyar költők istenes verseiben sok mindenre bukkanhatunk, a kételkedéstől a teljes elfogadásig hosszú út vezet, ahogyan mi egyszerű halandók is bármikor ráléphetünk az istenkereső útra. Ezen végig menni pedig nem egy "leányálom", hisz számos olyan akadályt kell leküzdenünk, amit saját egónk gördít elénk, vagy épp a körülmények "véletlen" együttállása miatt érezzük annak.

1 7 8 9