← Istenes versek

Fórián Andrea – Ökumené

ujjaim között morzsolgatom

a Szót

szétfeszítve nyitott tenyérrel

a miseruha hűvös szentségét érintve

a mozdulatban

ujjaim között morzsolgatom

a Szót

mintha kenyeret törnék a

langyos világnak míg

az imára kulcsolt kezek mögül

felbukkan a palástszegélyű

áhitat.

Megérintett ez a vers?

Ajánld egy szeretted emlékére vagy köszöntésére →

Hibát találtál a versben vagy a szerző nevében? Jelezd szeretettel — javítjuk.

Tetszett? Oszd meg: Megosztom Facebookon