Ó, emberek, gondoljatok ma rá, Ki Betlehemben született ez este A jászol almán, kis hajléktalan, Szelíd barmok közt, kedves bambinó, Ó, emberek, gondoljatok ma rá: Hogy anyja az Úr szolgáló leánya És apja ács volt, dolgozó szegény S az istállóban várt födél reájuk. Ó, emberek, gondoljatok ma rá, A betlehemi kisded jászolára, Amely fölött nagyobb … Olvass tovább
Karácsony este. És esik. Gyermekként sírva csorog az eresz. S halk szél, mint altatódal az anyák ajkán halkan neszez. Ring a csodás égi bölcső: – a gyermek sír, ki ma született, – s Mária dalolja altató dalát a csillagszemű fia felett.
A karácsonyt nevezhetjük a legnagyobb ünnepünknek, ekkor még az önmagukat következetesen ateistának, materialistának vagy bármilyen, kőkeményen két lábbal a földön álló embernek vallók is megállnak egy pillanatra, és boldog, békés ünnepet kívánnak embertársaiknak. Ekkor mindenkiben őszintén szakad fel a sóhaj, milyen lenne, ha a karácsony egy egész éven át tartana, ha a karácsony adta hangulat … Olvass tovább
Angyal zenéje, gyertyafény –kincses kezem hogy lett szegény? Nem adhattam ma semmi mást,csak jó, meleg simogatást. Mi győzött érdességemen?Mitől csókolhat úgy kezem? Simogatást mitől tanult?Erembe Krisztus vére hullt? Szemembe Krisztus-könny szökött? –kinyúló kézzel kérdezem. Áldott vagy a kezek között,karácsonyi koldus-kezem.
Idén a Karácsony szeretetben teljen, minden szerető szív fényben ünnepeljen! Legyen időnk végre egymásra figyelni, rohanó világban, békét ünnepelni! Kapjon könnyed szárnyra karácsonyi ének, teljen meg örömmel a szív, és a lélek! Színes gyertyák lángja fényesen lobogjon, minden szerető szív boldogan dobogjon! Legyen a karácsony gyógyító, szép ünnep, mikor félelmeink messzi múltba tűnnek! Elment szeretteink … Olvass tovább
Hó szitál és Karácsony jön. Az utcán hömpölyög a nép özön és szinte árad, kicsattan a mosoly, a vágy és csupa öröm minden mozdulat, minden szó, hisz Karácsony jön és hull a hó! – A lábak mellől égre tör a gyermek szájt idéző hahó. Az utcákon szellő játszik, – a hópelyheken látszik megdőlve fut a … Olvass tovább
Ezüst esőben száll le a karácsony, a kályha zúg, a hóesés sűrű; a lámpafény aranylik a kalácson, a kocka pörg, gőzöl a tejsűrű. Kik messze voltak, most mind összejönnek a percet édes szóval ütni el, amíg a tél a megfagyott mezőket karcolja éles, kék jégkörmivel. Fenyőszagú a lég és a sarokba ezüst tükörből bókol a … Olvass tovább
Azt mondják a karácsony Szenteste a gyerekekről, a gyerekeknek is szól egy nem mindennapi gyerek megszületésével. A templomokban Szenteste (remélem idén is mindenütt) karácsonyi verseket szavalnak, kicsik és nagyok egyaránt. Világosan emlékszem az első templomi szavalatomra, székre állított a tiszteletes úr, olyan pöttöm voltam, de elszavaltam életem első karácsonyi versét! A karácsonyi otthoni hangulat megalapozása … Olvass tovább
Adjonisten Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk, kis juhocska mondta – biztos itt lakik a Jézus Krisztus. Menyhárt király a nevem, Segíts, édes Istenem. Istenfia, jónapot, jónapot; Nem vagyunk mi vén papok. Úgy hallottuk, megszülettél szegények királya lettél. Benéztünk hát kicsit hozzád, Üdvösségünk, égi ország! Gáspár volnék, … Olvass tovább
(Egy barátomnak) A mi kedélyünk rég kihamvadt, fagyos, hideg az ünnepünk, lelkünkre hull a téli harmat. Jeges vidékre tévedünk, és álmodunk dicsőbb valórul, s a fergeteg táncol velünk. Agyunkba duzzadozva tódul sok új, hatalmas gondolat, de a fánkról kopott dió hull. A gyertyalángunk ellohad, füstölve pattan rajt a szikra, s kékes, kialvó lángot ad. S … Olvass tovább