Magyar költők versei Kosztolányi Dezső – Délutáni meditáció Milyen lesz a halál,vajon rossz lesz-e, jó,ez a végső, komolynagy-nagy szenzáció?Lehet, hogy semmi lesz,egy sárga délutánelalszik szivaroms...
Magyar költők versei Kosztolányi Dezső – Az ismeretlen, végtelen temetőben Az ismeretlen temetőbenén, ismeretlen, kósza lélek,keresztek közt, gyászdalt dalolvavirágosan megyek az éjnek,s sírok: ki tudja, miért,...
Magyar költők versei Pecznyik Pál – Vándorok vagyunk Két évszám közöttRövid kis vonás,Földi életünkCsupán villamás?Mint borús égenVillám fénye ad,Suhan, mint madár,Mint a gondolat?...
Magyar költők versei Juhász Gyula – Búcsú Mielőtt innen végkép elmegyek,Szeretnék elköszönni, emberek.Mint rab, akinek int a szabad út,Búcsút rebeg, mielőtt szabadult. Mint...
Magyar költők versei Ábrányi Emil – Mosoly Mosolygott mindig. Mélabús mosoly,Melyben sugár s könny lágyan összefoly. Jól tudtam, hogy nagy, nagy bánatja volt.Nem láttam mégse...
Ady Istenes versek, Magyar költők versei Ady Endre – Ha holtan találkozunk Áldj meg, ha itthagysz, áldj akkor is,Ha rossz voltam.Nem nézhetünk egymás szemébeMajd egykor holtan. Fölpattant, nagy, halott szemeinkKérdve...
Ady Istenes versek, Magyar költők versei Ady Endre – A Halál rokona Én a Halál rokona vagyok,Szeretem a tűnő szerelmet,Szeretem megcsókolni azt,Aki elmegy. Szeretem a beteg rózsákat,Hervadva ha vágynak,...
Magyar költők versei Erdős Sándor – Láttam a révészt Lábújhegyen jött át a hídon,rám nézett színtelen szemével.Hangtalan jöttek szavak számon,csak felém biccentett fejével. Hideg volt,...
Magyar költők versei Gyóni Géza – Temetés után Hiába! Nem csordult ki könnyem;Nem gördült végig nagy cseppekben,Fényes, hosszú barázdát hagyvaFakó, halavány arcomon.Csak álltam...
Magyar költők versei Reményik Sándor – Szerenád oda túlra Ezen az első őszi reggelen Jobban fáj, hogy már nem lehetsz velem. Most lehetnék hozzád figyelmesebb: Az ősz, tudod,...
Magyar költők versei Reményik Sándor – Halotti beszéd a hulló leveleknek Látjátok feleim, hogy mik vagyunk?Bizony bíbor és bronz és aranyÉs örökkévaló szent szépség vagyunk.Ahogy halódunk, hullunk nesztelen:Bizony,...
Magyar költők versei Gárdonyi Géza – Útra-készülés Beteg vagyok. Talán meg is halok.Künn csöndes téli éj van. A kályha morog.Jégfátyol fehérlik az ablakomon.Imádkozom. Miatyánk Isten,...
Magyar költők versei Túrmezei Erzsébet – Elmúlt Voltál már az alkalom temetésén?Verik a koporsófödeletfagyos téli göröngyök,s a szívedet göröngynehéz miértek:Miért nem tetted?Miért...
Magyar költők versei Szent Ágoston – Ne sírj! Ne sírj azért, mert szeretsz engem!A halál nem jelent semmit.Csupán átmentem a másik oldalra.Az maradtam, aki vagyok, és te is önmagad...
Magyar költők versei Wass Albert – Láttam a halált Láttam a halált:arca fehér volt és a szeme kék,olyan szelíden nézett,nem nézett úgy rám senki rég: Pallón haladtam át,örvényes,...
Magyar költők versei Reviczky Gyula – Meghalt Meghalt: Közönnyel olvasod.Meghalt: Mindennap hallhatod.Hamar mondod ki, kurta szó,Mégis szivet rázkódtató. A nyelvnek nincs búsabb...
Magyar költők versei Pilinszky János – Sírvers Nem görbülhet egyetlen hajukszála,őrzöm legkisebb ráncaika kőzeteknél konokabbanaz ítéletnapig. Könnyeik szivárgó erekbenszemérmesen...
Magyar költők versei Reményik Sándor – Ne szóljatok Ne szóljatok, és ne mozduljatok,Fojtsátok vissza lélekzetetek…Nézzétek: fa vagyok,Reszketnek rajtam a színes levelek.Egy vékony, vékony...
Magyar költők versei Reményik Sándor – Mindenki megy… Vagy így, vagy úgy, de mindenki sietMostanában tőlem valahova –Nem volt ily kurta azelőtt a perc,S az óra ily kiszabott, mostoha.Mindenki...
Magyar költők versei Tóth Kálmán – A halál Nem, nem az a halál, ahogy itt nevezik,Ha koporsónknak a födelét szegezik;Nem, nem az a halál, amit a léha hisz,Midőn a gyászszekér...
Magyar költők versei Weöres Sándor – Bolero Mind elmegyünk, a ringatózó fák alól mind elmegyünk,a párás ég alatt mind indulunk a pusztaságon áta száraz ég alá, ahányan így...
Magyar költők versei Radnóti Miklós – Mint a halál Csönd ül szívemen és lomha sötét takar, halkan koccan a fagy, pattog az erdei út mentén a folyó, tükre sajogva megáll s döfködi...
Magyar költők versei Tompa Mihály – Sírversek I. Sárga gyopár fedj bé; zöld rozmarin ága hajolj rám! Bús sírom hantján, nyílj ki fehér liliom! Hű mátkám! a gyopár szív-búdat;...
Magyar költők versei Tompa Mihály – Fejfa Meghozta gyümölcsét Zöld ágam; az ágnak alatta, A hontalan útast Kért nyúgalom árnya fogadta, S a vész idején menekülve alám:...
Magyar költők versei Garai Gábor – Halotti beszéd Anyánk nyugszik itt, halkan lépjetek. Ez a marék hamu, ez ő, leánykori nevén Zabó Irén, ki Somlójenőn született, s meghalt a Semmiben,...
Magyar költők versei Reményik Sándor – Végrendelet Fáradtságom adom az esti árnynak,Színeimet vissza a szivárványnak. Megnyugvásom a tiszta, csöndes égnek,Mosolygásom az őszi verőfénynek....
Magyar költők versei Reményik Sándor – A menekülő Ha menni kell, magammal sokat vinnék,Az egész édes, megszokott világot,Rámástul sok, sok kedves drága képetÉs egy pár szál préselt...
Magyar költők versei Juhász Gyula – Consolatio Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek. Ők itt maradnak bennünk csöndesen még, Hiszen hazánk...
Magyar költők versei Reményik Sándor – Anyám testamentuma Mellette ültünk ketten kétfelől, Mikor nehezen megmozdult a hangja: „Ha meghalok, – légy anyja” Már nézni nem tudott...
Amatőr versek Kálnai Attila – Halottak napjára Gyermek voltam, kit ismertem, Sok rokon volt, mind szerettem. Napról-napra találkoztam, Köszöntöttem, búcsúzkodtam. Teltek évek, jöttek...
Istenes versek, Töprengések Fórián Andrea – Gyász kősziklát épít magának a Gyász és ólomízű mondataival bele- vési a felejthetetlen mosolyt melyet nem lehet újrafakasztani mert minden...