Gyász versek

Ábrányi Emil

Nem vagyok több széthulló anyagnál,
Az enyészet durván rám tipor;
Elmúlok, ha napjaim lejárnak
S lesz belőlem egy maroknyi por.

Ábrányi Emil

A temető zugában
Vetettek neki ágyat,
A többiektől távol…
Talán hogy nyomorából

Verstől versig - Blog

1. Halottak napja eredete: pogány gyökerektől a keresztény ünnepig
Bár a halottak napja ma főleg keresztény ünnepként ismert, eredete messzire nyúlik vissza az időben. Az ősi kultúrákban, mint a kelták Samhain ünnepe vagy a római Feralia, a halottak megemlékezése a természet ciklikusságához kapcsolódott. A nyár utáni sötét időszak elérkezte szimbolikusan is a halálhoz, elmúláshoz köthető. A kereszténység ezt az ősi tiszteletet nem eltörölte, hanem beemelte saját szimbolikájába.
A 10. század végén Cluny bencés apátságában Szent Odiló vezetésével vezették be hivatalosan a halottak napját, november 2-re. Ez a nap a Mindenszentek utáni első alkalom, amikor kifejezetten az elhunyt, de nem szenté avatott hívőkre emlékezik az egyház. Az átmenet az õsi kultuszokból a liturgikus ünnepekbe zökkenőmentesnek bizonyult.
A keresztény tanítások szerint a halottak napja a közbenjárás napja is: az elhunyt lelkekért imádkozunk, hogy elnyerjék az örök üdvösséget. Ez a spirituális dimenzió adja meg az ünnep lényegi tartalmát, amelyben a hívő közösség is szerepet vállal az égi igazságszolgáltatásban.

Lovas András

Keserű könny pereg orcámon
fájdalmas bú a panaszom -
életem csak légies álom
mindent befed a fájdalom.

Kosztolányi Dezső

Milyen lesz a halál,
vajon rossz lesz-e, jó,
ez a végső, komoly
nagy-nagy szenzáció?

Kosztolányi Dezső

Az ismeretlen temetőben
én, ismeretlen, kósza lélek,
keresztek közt, gyászdalt dalolva
virágosan megyek az éjnek,

Pecznyik Pál

Két évszám között
Rövid kis vonás,
Földi életünk
Csupán villamás?

Juhász Gyula

Mielőtt innen végkép elmegyek,
Szeretnék elköszönni, emberek.
Mint rab, akinek int a szabad út,
Búcsút rebeg, mielőtt szabadult.

Ábrányi Emil

Mosolygott mindig. Mélabús mosoly,
Melyben sugár s könny lágyan összefoly.
Jól tudtam, hogy nagy, nagy bánatja volt.
Nem láttam mégse bájosabb mosolyt.

Ady Endre

Áldj meg, ha itthagysz, áldj akkor is,
Ha rossz voltam.
Nem nézhetünk egymás szemébe
Majd egykor holtan.

Ady Endre

Én a Halál rokona vagyok,
Szeretem a tűnő szerelmet,
Szeretem megcsókolni azt,
Aki elmegy.

Erdős Sándor

Lábújhegyen jött át a hídon,
rám nézett színtelen szemével.
Hangtalan jöttek szavak számon,
csak felém biccentett fejével.

Gyóni Géza

Hiába! Nem csordult ki könnyem;
Nem gördült végig nagy cseppekben,
Fényes, hosszú barázdát hagyva
Fakó, halavány arcomon.

Reményik Sándor

Ezen az első őszi reggelen 
Jobban fáj, hogy már nem lehetsz velem. 
Most lehetnék hozzád figyelmesebb: 
Az ősz, tudod, mindíg megenyhített. 

Reményik Sándor

Látjátok feleim, hogy mik vagyunk?
Bizony bíbor és bronz és arany
És örökkévaló szent szépség vagyunk.
Ahogy halódunk, hullunk nesztelen: