Egyszer megérkezünk.
Ködös-zúzmarás gondolatok
mögül
vacogó Egonk
rimánkodva kérlel:
forduljunk vissza,
éljük meg újra,
egymáshoz bújva,
fénymagot nyújtva,
perceket túrva,
tűzként meggyújtva,
gödörbe hullva,
imává zúzva,
Krisztusig kúszva,
csak ne kelljen rálépni
az
utolsó
útra
Nagyon tetszik, követlek máshol is:
Olvass hasonló verseket: