Magyar költők versei

Ábrányi Emil Dedikáld valakinek → Köszöntésére vagy emlékére

Sejtem, tudom, hogy nincs halál!…
Amint lejár a földi  élet,
A láthatatlan tűz: a lélek
Lobogva más csillagra száll.

Gárdonyi Géza Dedikáld valakinek → Köszöntésére vagy emlékére

Ne nézzetek rám borzalommal,
ha meghalok:
az a halott a koporsóban
nem én vagyok.

Móra László Dedikáld valakinek → Köszöntésére vagy emlékére

Emberhangyák nyüzsögnek szerte.
Aratnak hajnal óta már.
Aranyszedőknek szőnyegére
Tengersok kincset szór a nyár.

Móra László Dedikáld valakinek → Köszöntésére vagy emlékére

Legyen ma templom minden ember szíve,
Melyben a lélek szárnyat bontogat!
Karácsony édes ünnepén
Legyen imádság minden gondolat.

Vas István

És a Tizenkettő között vala egy,
Akit Tamásnak, a Kettősnek hívtanak,
És mikor azt mondta Jézus: „Ahova én megyek,
Ott legyetek ti is – tudjátok az utat”,

Weöres Sándor

Szórd szét kincseid – a gazdagság legyél te magad.
Nyűdd szét díszeid – a szépség legyél te magad.
Feledd el mulatságaid – a vígság legyél te magad.
Égesd el könyveid – a bölcsesség legyél te magad.

Siklós József

Szelíd leszek, ha megaláznak.
Nem gyötörnek emésztő vágyak,
nem diadalt: - békét kívánok,
s a mennyek országára várok.

Sík Sándor

Nyár és hajnal. Sarlósboldogasszony.
Most indul az aratók eleven koszorúja a táblán.
Arany húrját a domb mögött hangolja már
A nyár nagyasszony napja:

Sík Sándor

Kékre mázolt deszkabódé,
Benne durva feszület,
Adj ma is, mint annyi másszor,
Áhitatot, ihletet.

Hajdu Sára

Arra gondoltam, elutaznék az égbe,
Oda, abba a távoli messzeségbe.
A mennyország kapuján bekopognék halkan,
Hátha lenne valaki, ki segíthetne rajtam.

Hajdu Sára

A valóság egyre mélyebbre ássa
képzelt reményem,
Megátkoz a perc, s itt hagy
koldusszegényen.

Ady Endre Dedikáld valakinek → Köszöntésére vagy emlékére

Akarok
Egy kemény rövidke szó.
ebben benne van az egész életem,
E szó mögött sok nehéz harc rejtőzik..

József Attila Dedikáld valakinek → Köszöntésére vagy emlékére

Áldalak búval, vigalommal,
féltelek szeretnivalómmal,
őrizlek kérő tenyerekkel..
búzaföldekkel fellegekkel,

Túrmezei Erzsébet

Álmomban Mesteremmel tengerparton jártam,
s az életem nyomai rajzolódtak ki mögöttünk:
két pár lábnyom, a parti homokon,
ahogy Ő mindig ott járt énvelem.

Juhász Gyula Dedikáld valakinek → Köszöntésére vagy emlékére

Sötét gödör, mély, szűk koporsó
Feltörtem gyönge záradat,
Fonaladat, ó életorsó,
Tovább szövi e virradat.