Megrészegülve kiabál a nép,
zeng a “Hozsánna a Dávid Fiának!”
Virágvasárnap leteszem Eléd
Ezt a szívemben őrzött pálmaágat
…
Miképp fogadjunk kétszínű nap?
Te diadalkapu: a sírba!
Derült álarca a halálnak…
Verem, virágokkal borítva.
…
Jeruzsálemnek útja oly csodás,
olyan gyönyörű, mint egy álmodás.
Lángolva süt a fénylő Nap hevet,
nézi ez ünnepi, nagy sereget.
…
Győztes Hősnek jár a pálma,
Virágeső hull útjára,
Hozsánnát zeng ezer ajak,
Tárva-nyitva ajtó, ablak.
…
Az ünnep zaja az eget éri,
Tolong a nép a rézoltár körül.
Míg az énekkar az Urat dicséri
Vásári nép a téren tömörül.
…
Azon a napon virágzott a Föld!
Pálma nőtt a tövisek helyében,
amikor annyi kiáltás hangzott:
„Áldott, Aki jön az Úr nevében!”
…
Kedron völgyéből tavasz-illat árad,
Lágy szellő viszi Jeruzsálem felé…
A megújhodó élet zsongó muzsikája,
Kíséri halkan a kőházak közé…
…
Istenem.
Az az alkony.
A földbe döngölt örökzöldek.
A már üres úton horpadt pléhdobozok zörögnek.
…
Azt mondják, máma van Virágvasárnap.
Nézzük meg, az emberek mit csinálnak?
S mivel ilyenkor ez a rendje,
menjünk mindjárt a cinterembe.
…
Valahol most egy tulipán-szájú,
kicsi szamárka ordibál,
hátára odaképzelem magam
s vagyok Jézus király.
…